Connect with us

Kerítésen innen

Tettük a bankbetétünkkel, amit a kormány-mesterterv akart

Megosztás

Augusztus végére több állampapírt tartottak a magyar háztartások az értékpapírszámláikon, mint amennyi bankbetétjük volt. Bár a pálya az állam által kibocsátott hitelpapíroknak lejt, a befektetési alapokba is nagyon sok pénz áramlott – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Friss hír Orbán brüsszeli főszónoklatáról: rendőrség menet közben fújta le a konferenciát
Megosztás

Augusztus végére több állampapírt tartottak a magyar háztartások az értékpapírszámláikon, mint amennyi bankbetétjük volt. Bár a pálya az állam által kibocsátott hitelpapíroknak lejt, a befektetési alapokba is nagyon sok pénz áramlott – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Kölcsönadtuk….

Hamarosan érkeznek a levelek a lakossági bankszámlák tulajdonosoknak arról, mennyivel jobban jártak volna, ha egy évvel ezelőtt kivették volna a bankból a pénzüket, és állampapírba fektették volna be a megtakarítást. A bankoknak 2023. október 1. és 2023. december 31. között kell egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést küldeniük a náluk bankszámla-szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek a vonatkozó rendelet szerint, ebben a Kincstári Takarékjegy, az egyéves diszkontkincstárjegy és a Bónusz Magyar Állampapír hozamát vetik össze a folyószámlák kamatával.

A cél nyilvánvaló

Minél több lakossági megtakarítás átcsatornázása az állampapír-piacra. Ezt szolgálta az az intézkedés is, amely szerint július 1-től a kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a legtöbb befektetés nyereségét. Az új közteher alól csak az állampapírok és az ingatlanalapok mentesültek.

Bár a magyar lakosság tavaly februárban még 13 500 milliárd forintnál is többet parkoltatott a bankokban jóformán kamatmentesen, a magas infláció sokakat lépésre késztetett kormányzati ösztönzés és figyelmeztető levél nélkül is.

Másfél év alatt csaknem 1800 milliárd forintot vontak ki a bankokból a háztartások, az idén augusztusban pedig a történelem során először több pénzük volt állampapírban, mint bankbetétben.

A nyolcadik hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 191 milliárd forintnyi friss pénz került állampapírokba, ezzel a háztartások értékpapírszámláin lévő volument elérte a 11 941,5 milliárd forintot. Ugyanekkor bankbetétben csupán 11 722,7 milliárd forintjuk volt.

Van más is….

A szocho bevezetése a többi megtakarításra nem vette el a kisbefektetők kedvét más eszközöktől sem. A befektetési alapok csaknem ugyanannyi megtakarítást vonzottak augusztusban, mint az állampapírok: 183,7 milliárd forintot. Miután némi hozam is keletkezett a nyolcadik hónapban a befektetési jegyeken, a háztartások befektetésialap-állománya a hónap végén már meghaladta a 7719 milliárd forintot, ami történelmi rekord. Kelendőek maradtak a banki kötvények is, 22,6 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartások állománya 508,9 milliárd forintos kilencéves rekordra hízott. A vállalati kötvényektől viszont továbbra is távol maradnak a kisbefektetők, ezekben alig 21 milliárd forintot tartanak.

A háztartások részvényállománya ezzel szemben történelmi csúcson volt augusztus végén,

1390 milliárd forintnál is több hazai részvény volt az értékpapírszámláikon Történt ez annak dacára, hogy a nyolcadik hónapban is alapvetően eladtak a kisbefektetők, 42,8 milliárd forintot voltak ki a tőzsdéről. Augusztus már zsinórban a negyedik olyan hónap volt, amikor a háztartások profitot realizáltak a tőzsdén. Azok, akik megtartották a részvényeiket, az árfolyamok emelkedésének köszönhetően csaknem 95 milliárd forintos nyereséget értek el.

A Bank360.hu szerint a legtöbben továbbra is OTP-papírokkal spekulálhatnak a statisztika szerint.

Az eladások 90 százaléka ugyanis az egyéb monetáris intézmények – vagyis bankok – papírjait érintette. Augusztusban 38,6 milliárd forintot vontak ki bankrészvényekből a magyar háztartások, de tekintettel a több mint 80 milliárd forintos árfolyamnyereségre, még így is nőtt a bankpapírokban lévő megtakarításuk értéke. A hónap végén már megközelítette a 748 milliárd forintot, ami historikus rekordnak számít.

Kapcsolódó

Emlékeztetőül…

Július 1-jétől újabb adóterhet vezessen be a kormány a megtakarításaink kamatjövedelmeire. A legfontosabb tudnivalókat azenpenzem.hu szedte össze. Július 1-jétől a jelenleg érvényben lévő 15 százalékos kamatadó mellett további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is be kell fizetni a betéti kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelmekre, így összesen 28 százalékos terhet jelentve.

A szociális hozzájárulási adó mellett a kormány más intézkedéseket is bevezetett, mindezek célja, hogy a lakossági megtakarításokat állampapírokba irányítsa, még akkor is, ha az emberek nem szeretnének az államot finanszírozni.

Érdemes áttekinteni, hogy pontosan milyen kamatjövedelmekre és árfolyamnyereségekre vonatkozik ez az új adó, amely júliustól már összesen 28 százalékos terhet jelent.

Mire is kell fizetni a szocho-t?

  • A fizetési számlákra, megtakarítási számlákra július 1-jétől kapott kamatra. Vagyis a látra szóló pénzünkre is.
  • A június 30. után lekötött betétekre.
  • A nyereménybetétekre június 30. után kapott kamatra.
  • A június 30. után megvásárolt befektetési jegyekre. (Kivétel az ingatlanalapok.) Ha valaki például áprilisban vásárolt befektetési jegyet, akkor csak kamatadó terheli, de ha júliusban veszi, akkor már a szocho is.
  • A június 30. után megvásárolt kötvények (vállalati kötvények, külföldi állampapírok) kamata, hozama, illetve beváltásakor, visszaváltásakor vagy átruházásakor elért kamatjövedelemnek minősülő nyeresége után.
  • A június 30. után megkötött megtakarítási biztosítások esetében a kifizetett kamatjövedelemre.

Mire nem kell fizetni szocho-t?

  • Az állampapír kamata, hozama után természetesen nem kell, hiszen az egész extra adóztatásnak az a célja, hogy ebben terelje a lakossági megtakarításokat. A 2019. június 1-től kibocsátott állampapírokból szerzett jövedelem után a 15 százalékos szja-t (kamatadót) sem kell megfizetni.
  • Az ingatlanalapok befektetési jegyein elért kamatjövedelem.
  • A tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített betéti kamat.
  • Osztalékból származó jövedelem
  • Árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (ETÜ). Például a tőzsdén kereskedett ETF-ek és certifikátok esetében sem kell, de az OTC piacon kereskedett strukturált kötvények esetében kell szocho-t fizetni.
  • A TBSZ (tartós Befektetési számla) számlán elért jövedelem nem érintett.
  • Lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat.
  • Gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama.
  • A június 30. előtt megkötött megtakarítási biztosítások esetében a július 1-jétől teljesített egyszeri befizetések után keletkező kamatjövedelem után sem kell.

Ez a kormányrendelet a kihirdetett veszélyhelyzet idején érvényes. Az egész cikket ide kattintva érheti el.

Szerző