Kezdőlap Gépnarancs Állati Ting-tingnek és Szecsuánnak ikrei születtek

Ting-tingnek és Szecsuánnak ikrei születtek

0
43
- Hirdetés -

Fogságban nagyon ritkán szaporodó vörös macskamedvékkel (Ailurus fulgens) gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark állatgyűjteménye.


Hathetes ikerpár

A kis- vagy vörös pandáknak is nevezett fajból két felnőtt egyed él a sóstógyógyfürdői látványosságban. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében öt éve Nyíregyházára került nőstény Ting-tingnek és a Szecsuán névre keresztelt hímnek nemrégiben két utóda is született.

A most hathetes ikerpár egyik tagja hím, a másik nőstény, mindketten egészségesek, súlyuk 62 és 66 dekagramm – mondta el az állatok pénteki orvosi vizsgálata után Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője az MTI-nek.

- Hirdetés -

A rendkívül érzékeny kölykök szeme az első néhány hétben csukva volt, idejük nagy részét egy helyben, odújukban fekve töltötték. Ting-ting eleinte szinte egész nap kölykeivel volt az odúban. Bár most már egyre többször hagyja el a fészket, még sokszor visszajár hozzájuk, hogy megszoptassa és tisztogassa őket.

MTI/Balázs Attila

 

A kölyköknek azért is örülnek a szakemberek,

mert fogságban nagyon ritkán szaporodnak a macskamedvefélék családjába tartozó állatok – tette hozzá az osztályvezető.

Ting-ting és Szecsuán a jelek szerint jól érzi magát a Nyíregyházi Állatparkban: legutóbb tavaly nyáron születtek utódaik, akkor az ikerpár mindkét tagja nőstény volt.

A vörös macskamedve – nevével ellentétben – nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik. Elnevezésük az állat medvére emlékeztető külsejére utal, félig behúzható karmai segítségével ugyanolyan jól mászik fára és nyalogatja magát tisztára, mint a macska.

A fajt 1825-ben fedezték fel, latin neve tűzfényű macskát jelent. A kispandák a természetben a Himalája és Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, amely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben.

Jelenleg alig tízezer egyedük él a természetben. Számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem miatt. Nepálban például korábban a bundájukért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkukat használták seprűnek.

MTI/Balázs Attila

Bár a ragadozók rendjébe tartoznak,

táplálékuk jórészt bambuszból áll. Alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve, alvással töltik.

Az óriáspandához hasonlóan, a kis panda elülső mancsain is van egy-egy kiálló csuklócsont, amely behajlítható és hatodik ujjként működik, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat. Érdekesség, hogy a kis pandákat gyűrűs farkuk, fogaik, koponyafelépítésük és pofájuk miatt rendszertanilag sokáig a mosómedvefélékhez sorolták.

(Forrás: MTI)

- Hirdetés -

Te lehetsz az első hozzászóló a cikkhez

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Mobil verzió