Kerítésen túl
Trump megágyaz az iráni háborúnak?
Nagy-Britannia megemelte csapatainak és diplomatáinak fenyegetettségi szintjét Irakban, mert Irán felől fokozott biztonsági kockázat fenyegeti őket – állítják biztonsági szakértők. A lépés azután következett be, hogy Teheránhoz lojális erők „valós fenyegetés”-ére hivatkozva az Egyesült Államok szerdán evakuálta iraki nagykövetségének nem alapvető fontosságú személyi állományát. Közben az USA és az Egyesült Királyság szócsatába keveredett a fenyegetettség mértékén, miután Chris Ghika angol dandártábornok kezdetben azt nyilatkozta: nincs bizonyíték a megnövekedett fenyegetettségre.
Trump hazudik, vagy igazat mond?
Az amerikai-angol szócsörtét Charles Hollis, Irakban és Szíriában is szolgált egykori brit diplomata úgy jellemezte, hogy nem emlékszik olyan esetre, melyben ilyen éles nézeteltérés volt két közeli szövetséges erő közt és „természetesen olyanra sem, mely ennyire nyilvános lett volna”. Bob Blackman (Tory) szerint ezek a megjegyzések „önteltnek” hangzanak és az Egyesült Királyságnak „lépést kell tartania” az Egyesült Államokkal. „Az USA-nak teljesen igaza van a szerdai akció megtételével, mint ahogy az Irán elleni szankciók életbe léptetésével és azzal is, hogy hadihajókat küldött az Arab-öbölbe”. Lord Dannatt tábornok, a brit hadsereg egykori vezetője is osztotta Hollis meglepetését a véleménykülönbségről. Egy másik nyugati diplomata azonban támogatta Ghika dandártábornokot, mondván, ő maga „semmi különlegeset” nem tapasztalt, csupán annyit, hogy az USA terrorista szervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát.
A nyilatkozatok sora szerdán Ghika dandártábornok sajtótájékoztatójával kezdődött, amelyen az Iszlám Állam fenyegetéséről beszélt, Szíria és Irak területén – amikor az USA és Irán közt növekvő feszültségről kérdezték az újságírók. Amikor kifejezetten rákérdeztek, hogy tapasztalta-e az iráni erők megnövekedett fenyegetését, „nem”-el válaszolt, bár később finomított, mondván, állandó fenyegetést jelentenek. A finomítást nem hozta összefüggésbe Washington-nal, noha az amerikai központi parancsnokság a későbbiekben nyilvánosságra hozta, hogy – ritkán előforduló – rendreutasításban részesített egy szövetséges katonatisztet.
Csak egy mocskos ürügy?
Mialatt folyik a szócsata, és a szövetségesek védik saját mundérjukat, Washingtonnak azzal a váddal is szembe kell néznie, hogy ürügyet próbál fabrikálni egy Iránnal való háborúhoz.
Eközben Trump elnök – nyilatkozatai alapján – biztos abban, hogy Irán hamarosan a tárgyalóasztalhoz ül, ha az USA fokozza az iráni rezsimre ható nyomást. Kritikus hangok azonban figyelmeztetnek: azzal, hogy az USA kilépett az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris egyezményből valamint az Iránt sújtó szankciók visszaállításával azt kockáztatja, hogy a mérsékelt iráni elnököt, Hasszán Rohani-t eltávolítják a hatalomból és helyébe egy keményvonalas vezetőt állítanak.
