Kerítésen túl
Trump: van egy elképesztő tervem, de ha elmondanám…. és nem mondta el
Donald Trump, a megválasztott, de még nem amerikai elnök rendesen kihasználja a még számára adatott időt, amikor minden következmény nélkül mondhat, ami eszébe jut. Most Ukrajnával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a kíváncsi újságírókkal.
Na, de fiúk….
A hír: Donald Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat, a megválasztott elnököt a Time amerikai magazin idézte. Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.
„Őrület, ami történik. Őrület. Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!”
– mondta.
(„A ballisztikus rakéta olyan rakétafegyver, amelynek hasznos terhe röppályájának nagy részén meghajtás nélkül, ballisztikus pályán repül, majd visszatér a Föld felszínére a kijelölt célpontjába. A nagy sebesség (7,5 kilométer/másodperc), a nagy hatótávolságok (10 000 kilométer felett) és a nagy repülési magasságok (1000 kilométer fölött), a nagy hatóerejű (1 megatonna és nagyobb) atomtöltetek alkalmazása, a viszonylag kis sebezhetőség, a célmegsemmisítés nagy pontossága a ballisztikus rakéták legfőbb jellemzői.” Forrás)
Lehet, hogy nem tudta, hogy mit adtak át az ukrán hadseregnek, vagy a fogalommal nincs tisztában, esetleg azt gondolta, hogy kegytárgyként tekintenek rá?
Beszélt, de nem mondott semmit…
Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta:
„Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”.
Kérdésre leszögezte:
Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”.
Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet. A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.
Egyébként…
Trump a múlt hétvégén Zelenszkijjel és Macron francia elnökkel tárgyalt Párizsban. Trump ígérete, hogy gyorsan véget vet a konfliktusnak, aggodalmat keltett Kijevben, hogy ez nagyrészt Moszkva feltételei szerint történik majd. A Reutersnek nyilatkozó források szerint Zelenszkij arra használta fel a találkozót, hogy elmagyarázza,
Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége az Oroszországgal folytatott háború bármilyen tárgyalásos befejezéséhez.
(MTI, Reuters)
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csak úgy…
Az Orbán-szijjártó tandem nagy mellénnyel igyekezett beleégetni hazai használatra hívei fejébe, hogy „békegalamságuk” sikerrel járt, csak, hát az a fránya Zelenszkij….., bezzeg a jó Putyin benne lenne a karácsonyi fegyverszünetben, amit oly elmésen kitaláltak.
„A magyar kormány felvetette egy ukrajnai karácsonyi tűzszünet és fogolycsere lehetőségét, a kijevi vezetés azonban ezt elutasította – adta hírül az MTI. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor felvetette egy karácsonyi tűzszünet és egy nagy fogolycsere lehetőségét, ezt követően pedig a kormány kapcsolatba is lépett az ukrán külügyminiszterrel, Andrij Szibihával és az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal.
Rácz András közösségi oldalán világított rá a „huncutságra”: „Karácsonyi magyar fegyverszüneti javaslat – egyáltalán, mikor van karácsony? Olvasom az MTI-n, hogy Szijjártó szerint Magyarország felvetette, hogy Oroszország és Ukrajna állapodjon meg egy karácsonyi tűzszünetben és fogolycserében, de Ukrajna ezt elutasította.
Nos, ha ez az egész egyáltalán megtörtént, akkor is eléggé szerencsétlen ötlet, több okból is.
1) A poszt-szovjet térségben eleve nem a karácsony az igazán fontos ünnep, hanem az újév. A jó hír, hogy az újév legalább ugyanakkor van ott is, mint Budapesten.
2) Az ortodox karácsony ugyanis január 7-én van, nem pedig decemberben, mint a nyugati keresztény karácsony. Másképp fogalmazva, a harcoló felek jelentős része mást ért karácsony alatt, mint a magyar kormány. (Ennek az az oka, hogy amikor 1918-ban Leninék naptárreformot csináltak és átállították Oroszországot a Gergely-naptár használatára, az ortodox egyház ezt nem követte, hanem maradtak a régi, Julian-naptár használatánál.)
3) Ráadásul Ukrajna 2023-ban úgy döntött, hogy attól az évtől kezdve december 25-én ünneplik a karácsonyt, ezzel a szimbolikus lépéssel is távolodva az „orosz világtól”. Akkoriban volt egy felmérés, ami szerint az ukránok többségének tetszett az ötlet, de ha jól emlékszem, kb. egyharmaduk azt válaszolta, hogy semmi gond, meg fogják ünnepelni mindkét napot.
Viszont ez az állítólagos magyar fegyverszüneti nap szempontjából azt is jelenti, hogy amikor Budapest azt mondja, hogy „karácsony”, az naptárilag mást jelent Kijevben és Moszkvában. Konkrétan két hét a különbség.
Szerző
