Kerítésen innen
Új év, új szabályok – Ezek a változások Önt is érintik
„Ha 1823-ban járnánk, január 1-jén a vármegye főispánja kihirdetné a főtéren, hogy miben változik az alattvalók élete. Most 2023 van, és bár ismét a vármegyék, főispánok országa lettünk, a legfontosabb változásokat már az interneten is elolvashatja” – írta a Telex találóan. Alább olvashatók a legfontosabb változások.
„Ha 1823-ban járnánk, január 1-jén a vármegye főispánja kihirdetné a főtéren, hogy miben változik az alattvalók élete. Most 2023 van, és bár ismét a vármegyék, főispánok országa lettünk, a legfontosabb változásokat már az interneten is elolvashatja” – írta a Telex találóan. Alább olvashatók a legfontosabb változások.
2023, Magyarország, tele vármegyékkel és főispánokkal
A tavalyi év egyik legmeglepőbb döntése volt, hogy Kocsis Máté javaslatára visszahozta az Országgyűlés a vármegye és a főispán közigazgatási elnevezéseket.
„A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”
– indokolta a Fidesz frakcióvezetője a javaslatot. A „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizenegyedik módosítása január 1-jén lép életbe. Több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején, az átnevezés akár milliárdos költséggel is járhat.
Az árak mellett és nem velük arányosan, de nőnek a nyugdíjak és a minimálbér
„Magyarországnak vannak nagy céljai, amelyek túlmutatnak a nehéz időszakokon. Az egyik ilyen nagy cél a nyugdíjasok méltó életének biztosítása, illetve a nyugdíjak értékének megőrzése.”
Orbán Viktor december közepén jelentette be, hogy január 1-jétől 15 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az átlagnyugdíj mindössze 27 ezer forinttal nő, a nyugdíjasok felének azonban ennél jóval kisebb,
legfeljebb 21 ezer forintos emeléssel kell beérnie. Nem jártak sokkal jobban a minimálbért keresők sem. Hosszas tárgyalások után 16 százalékos emelésben tudtak megegyezni a munkáltatók és szakszervezetek. 2023-ban így bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum 14 százalékkal, bruttó 296 400 forintra nőtt.
Adózás
A legnagyobb változás, hogy az átalányadózóknak idén már csak negyedévente, azaz
egy évben négyszer kell járulékbevallást benyújtaniuk.
A változás sokaknak hozhat könnyítést, pláne azok után, hogy a tavaly megszüntetett katáról többen átalányadózásra tértek át. Az év vége előtt nem sokkal döntött arról a kormány, hogy 2023-ban megszűnik a fizetési moratórium. Azt ígérik ugyanakkor, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztője nem fog emelkedni a felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt. Mostantól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a harminc év alatti anyáknak, a kormány ezzel szeretné még jobban ösztönözni a gyerekvállalást.
Szép-kártyáknak annyi, de….
Január 1-jétől megszűnnek a Szép-kártya alszámlái is, azaz összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket. A módosítás mintegy 2,5 millió kártyafelhasználót és közel 50 ezer hazai turisztikai szolgáltatót érint az MTÜ közlése szerint. Az alszámlák közti átjárhatóságot február elején már átmeneti időre biztosították, mostantól azonban hivatalosan sem lesznek külön zsebek.
Apanap
Január 1-jétől az uniós minimumot követve duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. További változás a Munka Törvénykönyvében, hogy mostantól
minden munkavállaló negyvennégy munkanap szülői szabadságot vehet ki gyermeke hároméves koráig.
A szülői szabadságra viszont csak a távolléti díj tíz százaléka jár. A munkáltató ezen felül köteles részmunkaidős lehetőséget biztosítani a dolgozóknak, gyermekük négy éves koráig, amennyiben erre igény tart valaki.
Ne cipelje, felesleges
Egy korábbi törvénymódosítás után ugyanis január 1-jétől nem minősül szabálysértésnek, ha nincs nálunk a jogosítvány és a forgalmi.
A változás kizárólag azokra vonatkozik, akiknek Magyarországon állították ki a jogosítványát, és járművük is szerepel a magyar nyilvántartásban.
Ez azt is jelenti, hogy aki magyarként külföldi rendszámú autót vezet, továbbra is köteles lesz magánál tartani annak okmányait, és ellenőrzéskor átadni a rendőröknek. Aki külföldi állampolgárként vezet magyar rendszámú járművet, szintén jobban teszi, ha továbbra sem hagyja otthon a jogosítványát.
Viszont…
A személyautósok és motorosok éves, országos autópálya-díja öt százalékos emelést követően 49 190 forintra nő. Az éves megyei matricák pedig 5720 forintba kerülnek idén. A havi matrica az eddigi 5210 forintról 8900 forintra, a 10 napos matrica ár pedig 3820 forintról 5500 forintra nőtt. A motorosok tíznapos útdíja nő a legnagyobb arányban, 1600 forintról 2750-re, ami csaknem 72 százalékos áremelést jelent.
