Kerítésen túl
Újabb magyar származású Nobel-díjas: Krausz Ferenc fizikus
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat…
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Mindhárom díjazott a lézerfizika úttörője
Az atomok, molekulák viselkedését, reakcióit meghatározó elektronok állapotváltozásai hihetetlenül nagy sebességgel, jellemzően néhány tized attoszekundum alatt zajlanak le. Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, így az ezen az időskálán történő vizsgálatokhoz érthető módon egészen új és különleges mérési módszerek kidolgozására volt szükség. Mindhárom díjazott a lézerfizika úttörője, eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak attoszekundumos fényimpulzusokat használni méréseikben, ezzel lényegében ablakot nyitva az elektronok világába.
Az első reakció
„Próbálom felfogni, hogy ez a valóság”
– ez volt az első, amit Krausz Ferenc mondott arra a kérdés, hogy mennyire lepte meg, hogy fizikai Nobel-díjat kapott.
Meglepetésként ért, ez a dolgok természetéből fakad, nem számítottam rá, elakadt a szavam
– mondta. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni a nap tovább részében azt mondta:
Nem tudom, nem hiszem, hogy ez rajtam múlik, hogy mit fogok még ma csinálni.
Azt is elmesélte, hogy éppen laborvezetésre készült otthon, amikor megtudta, hogy Nobel-díjat kap.
Otthon dolgoztam, és készültem egy előadásra, amelyet itt szeretnék tartani a következő percekben azoknak, akiket ez érdekel
– mondta mosolyogva.
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus,
1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Az 1990-es évek elején
érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Blikknek küldött közleményéből.
Szerző
