Kerítésen innen
Ujhelyi: nicsak, mit beszél? – Beszédvázlat Orbán Viktornak október 23-ra
Soha ilyen nehéz dolga nem volt még Orbán Viktor beszédíróinak, spindoktorainak, mint most. Ezúttal nem lesz elég felütni a székely-dakota-kipcsak mondások tárát és Azahriah-verssorokba oltani néhány Coelho idézetet. Most nehéz lesz pávatáncolni a sorok között, hiszen mégiscsak 1956 örökségéről kell majd beszélnie, amelyből sok tekintetben a Fidesz eredezteti saját identitását, szabadságharcos attitűdjét, és amelyet egy ideje nemcsak a fideszes orosz-pártiság, de a legfelsőbb politikai vezetők „félreértett” mondatai is durván megkarcoltak – kezdte Ujhelyi István „politikai szemtanú” szokásos vasárnapi nyílt levelét.
Azért is lesz nehéz dolga, mert azokat az évtizedeken át harcoló forradalmárokat előbb-utóbb saját serege szokta leváltani,
akik visszatérően és túl régóta azt ígérik, hogy közösen örökre legyőzhetjük a falra festett ördögöt, de valahogy mindig hátra van még egy következő legfontosabb-sorsfordító ütközet. De azért is nehéz dolga van az október 23-i beszéd megírásával Orbánéknak, mert a Fidesz miniszterelnökének – egyébként adófizető állampolgárok által meg nem választott – politikai igazgatója őszinteségi rohamában egy életre elrendezte a saját politikai közösségének hiteles viszonyulását bármihez is ezzel kapcsolatban.
A botrányt egyszerűen le lehetett volna zárni egy őszinte bocsánatkéréssel és csendes távozással, ehelyett Orbán Balázst a főnök meghosszabbította Bicskéig.
Pedig nem akármit mondott őszinte és megfontolt kimértséggel
Konkrétan a következők hagyták el a száját egy kormánypárti podcastben:
„’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették. De ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett.”
Világos, egyenes, nem hirtelen felindulásból vagy felvizezett fröccs hatására kimondott szavak: nem szabad tehát „háborús védekezésbe” fogni, ha jönnek az oroszok, ennyi.
A kormányfő szerint politikai jobbkeze csak félreérthetően fogalmazott – valahogy mostanában a fideszes vezetőket mindig mindenki félreérti -, ami persze hiba, de nincs itt semmi látnivaló, az ügy le van zárva, viszonlátás’.
Csak, hogy érthető legyen: Orbán Viktor szerint nem az volt a hiba, amit gondolt a politikai igazgatója – hiszen nyilván mindenki ezt gondolja a Karmelitában -, hanem, hogy a tunya elbizakodottság és a baráti közeg melegében még ki is mondta. (Csak emlékeztetőül: a Fideszben a kegyelmi-ügy sem azért volt problémás, mert megtörtént, hanem mert kiderült.)
Bár nem kaptam erre felkérést a Karmelitából,
de politikai szemtanúként összeállítottam egy rövid beszédvázlatot Orbán Viktor számára a kényes október 23-i beszédéhez. Csak olyan mondatokból, amelyek vagy fideszes választási programban, vagy korábban elmondott beszédekben elhangzottak már, vagyis semmi új nincs benne. Illetve, mégis. Az mindenképpen új, hogy ezeket most várhatóan nem merné már elmondani a Fidesz-kormány vezetője. Mindenesetre, alább néhány fontos tétel, amelynek helye van, illetve lenne a miniszterelnöki beszédben. Szívesen.
- “Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők! (…) Ezerkilencszázötvenhat olyan éve a magyar történelemnek, amikor a magyar nemzet egy forradalomban újjászületett, de még inkább újra megszületett. (…) Ők voltak, akik nemcsak szembeszálltak a szovjet birodalommal, de az utolsó pillanatig kitartottak. Ők a mi szüleink és nagyszüleink. És mi vagyunk azok, akik mindig is úgy gondoltuk, hogy az ő örököseik vagyunk. Mi vagyunk azok, akik küldetésünknek tekintjük, hogy továbbvigyük az ő küzdelmüket.” (Orbán Viktor beszéde, 2010. október 23.)
(…) - „Micsoda erő dobogtatja annak a szívét, akiben megszületik a döntés; akár a halál kockázatát is vállalva, de kiáll a hazáért, a függetlenségért és a szabadságért (…) A csontjainkban és a zsigereinkben éreztük, hogy a haza sorsa forog kockán. Ezért nem számított a túlerő. Nem lehetett többé méricskélni és latolgatni. Az emberfelettire kellett vállalkoznunk. Minden más a nemzet elenyészéséhez, lassú önfeladásához, biztos felmorzsolódásához vezetett volna.” (Orbán Viktor beszéde, 2013. október 23.)
(…) - „Ötvenhatban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, hogy mit is jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, hát mi tudjuk. Hát a mi Zelenszkijünket fölakasztották!” (Orbán Viktor, Berlin, nyilvános panelbeszélgetés, 2022. október 11.)
(…) - „Mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy ezek a dolgok visszamásszanak az ablakon. A fiatalok továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy Magyarországot erről az útról letérítsék, ne váljunk a Gazprom legvidámabb barakkjává (…) Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, a demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, hanem csak az emberek szívéből nőhet ki!” (Orbán Viktor beszéde, Fidesz-születésnap, 2007.)
(…) - „Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti. Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának (…) Oroszország, mint a fő energiaellátó, sikeresen osztja meg az európai országokat (…) Hazánkban különösen sürgető feladat az egyoldalú orosz beszállítói függőség enyhítése (…) Szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió a következő években is kiemelt figyelmet fordítson a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság kiépítésére és megszilárdítására Ukrajnában és Kelet-Európa más országaiban. Ukrajna sikeres politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásának egyik feltétele, hogy megnyíljon számára az Európai Unióhoz, valamint az ukrán kormány elkötelezettségét figyelembe véve a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége; ez óriási stabilizáló erőt jelentene észak–keleti szomszédunk számára.” (Igen, Magyarország többreképes! / Fidesz EP-választási program, 2009.)
(…) - „Európa polgárainak jólétét és biztonságát a nemzetállami keretek ma már nem garantálják kielégítően (…) Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni. Miért érdekünk egy erős Európai Unió – mert általa mi is erősebbé válhatunk, mert általa növelhetjük polgáraink jólétét és biztonságát, s mert általa maradhatunk önmagunk (…) Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk.” (Igen, Magyarország többreképes! / Fidesz EP-választási program, 2009.)
(…) - „Tudom, azért jöttünk ma ide, mert egyikünk sem akar olyan országban élni, ahol félelem és bizonytalanság uralkodik. Nem akarjuk hagyni, hogy a mindenen átgázoló magánérdek, az üzleti érdekek vagy az elvakult gyűlölet fölperzseljék mindennapjainkat, biztonságunkat, lehetőségeinket, céljainkat. Mi mind azt akarjuk, hogy gyermekeink a szabadság és a bizalom légkörében nevelkedjenek, és válhassanak felnőtté.” (Orbán Viktor beszéde, 2009. október 23.)
(…) - „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” (Orbán Viktor beszéde, 2023. október 23.)
Szerző
