Banánköztársaság
USA/Trump: csak a szokásos üzlet
Az USA utoljára a II. Világháború során tanúsított felelős magatartást. Azóta minden háborús cselekedete kudarc volt, lényegében semmit nem nyertek, viszont milliónyi embert öltek meg, és porrá bombáztak számos területet, továbbá eljátszották a világ csendőrének a szerepét.
Aki valaha üzletelt amerikaiakkal, az jól ismeri a tipikus módszerüket
Először egyenlő félként belehajszolnak valami visszafordíthatatlanba, majd kikényszerítik belőled a számukra legjobb üzletet.
Ez történik most Ukrajnában, s ez történt Európa elmúlt nyolc évtizedében. Az utóbbival kezdve itt az a lényeg, hogy a háborút követően minden eszközzel fékezték az európai hadikapacitások kiépítését, majd most magára hagyják az öreg kontinenst, hadd bajlódjon az agresszív orosz medvével! Az ukránokat viszont felfegyverezték az elmúlt 15 évben, megvárták, amíg a medve támad, s most pedig kiszállni látszanak a támogatók sorából, s hagyják, hogy Ukrajna legyengüljön, s hosszabb távon is elvehessék az ásványkincseiket. A háború további terheit Európára akarják lőcsölni, miközben az európai gazdaságot gyengíteni hivatott vámokat gondolnának az európai termékekre bevezetni.
Az amerikai módszer ugyanaz, mint az orosz
Minden egyensúlyt folyamatosan megbontani, majd a zavarosban halászni. Ezúttal viszont nem fog menni, mert a jelek szerint nagyot akart a szarka, és most nem bírja a farka. Európa ugyanis messze nem olyan szerencsétlen, mint ahogy azt az amcsik és magyar csahosaik, élükön Orbán Viktorral láttatni akarják.
Kezdjük azzal, hogy lélekszámban Európa nagyobb, mint az USA és Oroszország együttvéve, ráadásul lakosaink jóval kevésbé drogosak, mint az amerikai városokban utcán fetrengő milliók, és jóval gazdagabbak, mint a kietlen orosz vidékeken nyomorgó népek. Európa alapvetően képzett és szorgos emberekből áll, a két említett országnál sokkal árnyaltabb kultúrával. Sőt, ha Trump és Putyin birodalmát egyben értelmezzük, továbbá az EU-t is kiterjedtebben, akkor a gazdasági erő itt van, még egy főre vetítetten is. A két “nagy” viszont atomerőben toronymagasan vezet.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Jó pár területen simán lepipáljuk az USA-t
Igen ám, csakhogy Európában is van két kisebb atomhatalom, amelyek most éppen kiterjesztik az ún. atomernyőjüket az egész kontinensre. Ráadásul atombombát jó pár további európai ország is képes lenne előállítani, egyenesen Németországgal az élen. Ma már nem nagy kunszt az ilyesmi, talán még Luxembourg is meg tudna birkózni a feladattal. Nem is ez a nagy kérdés, hanem a célba juttatáshoz szükséges eszköz a lényeg, mármint hogy az ellenfél ne lője le gyilkos fegyvert félúton. Európa azonban ez ügyben sem áll rosszul. Sőt, ha nagyon büszkék akarunk lenni, akkor jó pár területen simán lepipáljuk az USA-t, hogy csak a polgári repülőgépeket említsük! Az Airbus egy évtized leforgása alatt szinte kinullázta az amerikaiak egyetlen gyártóját, a Boeing-et.
Nyilván az amerikaiaknak is vannak előnyeik, ám összességében inkább beszélhetünk egyenlőségről, mintsem európai gyengeségről. Igazából csak önbizalomban állunk rosszul.
A Trump-i ugrások szép egymás után kvázi falra kenődéssel végződnek
Egyébként nem véletlen, hogy Trump nem meri bevetni a vámfegyvert az EU-val szemben. Két szomszédjánál, Mexikónál és Kanadánál ugyan megpróbálta, de kétszeri nekifutás után is lerogyott, és visszavonta (úgymond felfüggesztette) a vámkivetést. Namármost, ha e két kisebb gazdasággal sem tud megbirkózni, akkor pláne nagy falat lenne az EU. Ráadásul Trumpnak belső problémái is vannak, ugyanis nincs igazi vámkivetési joga (csak nemzetbiztonsági fenyegetettség esetén), továbbá az eddigi egyéb intézkedéseit is éppen megfúrta a helyi legfelsőbb bíróság. Ezek sorában talán a leglátványosabb, hogy a szintén felfüggesztett segélyprogramot, a USAID-et bizony folytatnia kell. Az már csak hab a tortán, hogy az USA-ba déli irányból beszökdösőket sem nagyon sikerül visszafordítania. Sőt nem csak Obama idején voltak jobbak a számok, hanem épp Biden utolsó évében voltak történelmileg a legjobbak – a január/február időszakokban. Szóval, a nagy lendülettel vett Trump-i ugrások szép egymás után kvázi falra kenődéssel végződnek.
Mindez persze nem jó hír. Annyiban igen, hogy kiderül, miszerint az USA messze túljátssza a valós szerepét, s annyiban is, hogy Európa most történelmi eséllyel bír magát megemelni. Annyiban viszont mégsem, hogy nő a háborús veszedelem, nőnek a fegyverkezési költségek, s minden egy picit bizonytalanabbá válik, a klímavédelemtől kezdve az emberi egészségen át a pozitív jövőtudatunkig.
Most viszont az a helyzet, hogy aki Ukrajna bukására játszik, az végzetesen gyengíti Európa védelmi pajzsainak egyikét. Jelenleg ugyanis Ukrajna az, amely a nyugati irányba törekvő orosz sereget feltartja, s ha az ukrán haderő kiesne, akkor egyben Európa második legerősebb katonai ereje veszne oda. Ha Orbán direkt erre játszik, az még az árulásnál is több. Béke ugyanis csak erőegyensúly mentén jöhet létre.
Szerző
