Kerítésen innen
Vajda Mihály: Orbán rájött, hogy neki is egy élete van, és ebben az egy életben demokratikus úton nem juthat pénzhez, hatalomhoz
Vajda Mihály Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a 168 órának adott interjút. Ebből szemlézzük azokat a részeket, amelyek megmutatják, mit is gondol a professzor napjaink magyar közéletéről.
…közepes méretű össznépi pofon…
A tudós örült az önkormányzati választási eredményeknek. Ez volt az első alkalom kilenc év után, amikor Orbánnak éreznie kellett, hogy nem egy lefagyott országban dirigál:
„… ez egy teljesen kiforrott rendszer. Ezért volt fontos ez a közepes méretű össznépi pofon. Hogy a győztesek mit tudnak kezdeni szűkülő hatalmi jogosítványaikkal, kérdés. Szerintem ők sem tudják. A fővárosi győzelem azért volt fontos, mert ez furcsa, aránytalan kis ország. Majdhogynem városállam, csaknem olyan, mint a klasszikus kor Athénja. A lakosok több mint ötöde, az agglomerációval együtt harmada Budapesten és a főváros kulturális vonzáskörében él. Ez a hárommilliós centrum döntött úgy egy adott pillanatban, hogy ebből most elege van.”
Akinek nincs az orrára írva, hogy idevalósi, az jöttment…
Debreceniek számára érdekes lehet, mit is gondol a szociológus a cívis városról. Talán érdemes az idézett részen elgondolkodnia azoknak, akik akarnak és képesnek érzik magukat arra, hogy ezen a képen változtassanak:
„Debrecen, a második legnagyobb magyar város kulturális értelemben tömény mélyvidék. Tudom, mert tizenöt évig ott taníthattam, és – sértődés ne essék – a világ egyik legnagyobb faluja.” /……../ „Néha kimentem a központba, de ott már idegennek számítottam. Túl sokat nem is próbálkoztam, a város kiköpte az embert, nem durván, nem azért, mintha nem kedveltek volna. Akinek nincs az orrára írva, hogy idevalósi, az jöttment. Ez ellen nincs apelláta, ha teljes jogú polgár akarsz lenni, Debrecenbe kell születni. Kemény fideszes fészek még ma is. Polgármesterként Kósa Lajos olyan dolgokat csinált, például csodastadiont, ami a helyi népnek tetszik. Nem látogatják, de tetszik. Az övék. Összeszavazták.”
A nép láthatóan beletörődik….
Kitért a furcsa kettősségre a korrupcióval kapcsolatban. Az ellenzéki oldal meg van győződve arról, hogy a korrupcióról szóló hírek igazak. Tisztán látszik, a Mészároshoz, Tiborczhoz hasonló emberek elképesztő ütemben gazdagodnak. De ez nem vágja ki a magyar embereknél a biztosítékot:
„A nép láthatóan beletörődik, mivel tudja, ez ezer éve így van. A feudális rendszerekben nélkülözhetetlenek a bárók, grófok, hercegek, és ez most ilyen rendszer. Fel kell pumpálni őket valahogy, különben hogyan lennének hercegek? Szent István korában honnan jöttek az Abák, az Ajtonyok, a Hont-Pázmány- vagy a Gut-Keled-nembeliek? Kik voltak addig? Nyilván egyszerű pofáknak számítottak, az akkori főnök tette gazdaggá őket. Ezt ezer éve ismerik és elfogadják a magyarok.” /….. / „És mivel több száz évig itt főleg jobbágyok és cselédek éltek, megszokták ezt a szigorú elbánást. Hogy miként kell rendesen viselkedni, miként a dolgokba beleszólni, azt erre hivatott nadrágos emberek mondják meg.”
…tanulni kell a demokráciát…
Szerinte a Fidesznek nincs semmilyen ideológiája, azon kívül, hogy Orbáné a hatalom. Lesújtó véleménye van Orbánék úgynevezett kereszténységéről, arról, hogy a Fideszt kereszténydemokratának mondják:
„Mi az, hogy kereszténydemokrata? Mi benne a demokrata? És mi benne a keresztény? A kérdés nem is ez, hanem hogy mit kezd az ellenzék a váratlanul ölébe hulló hatalommal. Az első kérdés, hogy miként tudnak kijönni a Fidesz-vezetéssel. Nem hiszem, hogy Orbán segíteni akarja Karácsonyt Budapest közlekedési gondjainak megoldásában. Ahol lehet, gáncsolni fogja. Mit lehet kezdeni egy országgal, amelynek kiélezett, dichotóm ellentétei vannak?”
Volt egy Orbán Viktor, aki liberálisnak indult…
Úgy gondolja, tanulni kell a demokráciát is. Ez munka, kemény munka. Nem szívesen hallanak ilyesmiket az emberek. Az országnak a lehetőség nem adatott meg:
„Volt egy Orbán Viktor, aki liberálisnak indult, ismertem, valaha az is volt. Aztán rájött, hogy neki is egy élete van, és ebben az egy életben ezen az úton nem juthat pénzhez, hatalomhoz. Tulajdonképpen ügyesen csinálta. Az ország egyetlen életképes hatalompolitikusa. Méltó elődje egy volt ebben: Kádár. Úgyhogy a tanulság annyi: rémséges emberekből lesznek a legsikeresebb politikusok. Nem volt ez mindig így. Most így van.” /…… / „A migránsozáshoz nem kell migráns, az antiszemitizmushoz sem kellenek zsidók. Jobb, ha egy szál migráns sincs, mert ha senki sem látja, legalább nem tudjuk, milyen. A nem létező migráns a legfélelmetesebb migráns. Itt sétál köztünk láthatatlanul, valamire készül. Nem tudhatjuk, mire.”
/ Az interjú teljes szövege a 168 óra online oldalán olvasható el./
Szerző
