Valóban ártalmas az 5G? – Most kiderül, itt az akadémiai tuti

Mostanság világviszonylatban is az egyik legvitatottabb kérdés, ártalmas- e az  5G az emberi szervezetre. Talán egyetlen új fejlesztés körül sem volt annyi összaesküvéselmélet, mint éppen az 5G technológia bevezetése körül. A kérdést megvizsgálta a Magyar Tudományos Akadémia is és erre jutottak.

Mi az 5G?

A munkabizottság tagjai áttekintették az 5G technológia bevezetésével összefüggő kérdéseket, nemzetközi gyakorlatot, szabályozásokat, tudományos és kutatási eredményeket, valamint a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket. Ezt követően, 2020 őszén ismertették munkájuk eredményét és javaslataikat az érintett szakmai, üzleti és kormányzati szereplőkkel, majd a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett nyilvános konferencián a széles közvéleménynek is bemutatták, írja az MTA, majd így folytatják: az ötödik generációs (5G) mobiltelefon-rendszer, hasonlóan a korábbi mobiltelefon-, illetve az ún. vezeték nélküli telekommunikációs technológiákhoz (pl. 2G, 3G, 4G, WiFi), működéséhez elektromágneses hullámokat használ. Az 5G szolgáltatás az adat-, illetve beszédforgalom, valamint a területi ellátottság optimalizálásával nagyságrendekkel gyorsabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé jelentősen több felhasználó egyidejű kiszolgálása mellett. A bevezetendő 5G szolgáltatás részben a korábban már használt rádiófrekvenciás (RF) sávokban történik, illetve nemzetközi egyezmények alapján új frekvenciasávokat is kijelöltek. A szolgáltatás Európában, így hazánkban is elsőként a 3,6 GHz-es, majd a későbbiekben a 26 GHz-es frekvenciasávokban indul.

Gyorsabb adatátvitel, csökkenő elektromágnesesség

A jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján a technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét. A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom), ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció mértékét.

Az 5G egészségügyi hatásaival összefüggő kérdések

Aztechnológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján. A WHO folyamatosan monitorozza az elektromágneses terek egészségügyi és környezet-egészségügyi hatásait, amire egy külön projektet is elindított „WHO EMF Project” címmel.

A környezetet is tanulmányozni kell

Megítélésünk szerint szükséges többletforrást biztosítani az 5G-re vonatkozó egészségügyi határértékek rendszeres mérésére és monitorozására, az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A humán egyéni (élettani) és közegészségügyi (epidemiológiai) hatások mellett az ökológiai vonatkozások, a hazai ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelése is szükséges ott, ahol a kiépülő infrastruktúra és az 5G RF környezeti hatásai relevánsak.

Javasolt egy önálló és átfogó, középtávú hazai kutatási program kidolgozása is a tudományosan releváns, illetve a népességet leginkább érintő és foglalkoztató kérdések vizsgálatára. Ezen belül különösen a monitorozás, az élettani hatások vizsgálata és a környezetbiológiai kutatások jönnek szóba.

FRISS HÍREINK!>>>>

Összeseküvéselmélet

A médiában, illetve a közösségi platformokon terjedő információk rendkívüli módon befolyásolják a lakosság 5G technológiával kapcsolatos véleményét. Például a koronavírus és az 5G összefüggésében a WHO és az EU is kénytelen volt tisztázó információt közzétenni a honlapjain, hogy megakadályozza a téves információk terjedését. Megítélésünk szerint írja Prof. dr. Kosztolányi György sk. az MTA rendes tagja, az ad hoc bizottság elnöke  az egészségügyi hatásokkal kapcsolatos téves információk kezelése a következő években állandó feladat lesz, amelybe a tudományos világ e témákkal foglalkozó képviselőit is be kell vonni.