Kerítésen innen
Vandalizmus Győrben: ledöntötték Radnóti Miklós szobrát
Robogunk…. hová is? A csapból is folyó kormánypropagandának hála utcán, rádióban, tévében, a közösségi oldalakon szinte minden azt sulykolja, hogy az erőszak célravezető. Nem lefóliázva -az csak a könyvek, kiállítások, játékok privilégiuma- és nem meghatározott távolságra az óvodáktól és az iskoláktól, hanem pacekba, ahol érik…. Most Győrben egy Radnóti-szobor volt az „áldozat” és holnap?
„A rongálás nem menő”
Ismeretlenek ledöntötték Radnóti Miklós költő győri mellszobrát – jelentette be Facebook-oldalán a Győr-Szol győri közműszolgáltató vállalat. Az esetet jelentették a rendőrségnek, az elkövetőt keresik, a szobrot helyre fogják állítani.
„Kedves Győriek! Kollégáink szomorúan tapasztalták, hogy a Zrínyi kórház épülete előtt, a Szigethy Attila út felőli oldalon álló, Radnóti Miklóst ábrázoló mellszoborot ledöntötték. Az esetet jelentettük a rendőrségnek az elkövetőt keresik, munkatársaink gondoskodnak a szobor helyreállításáról!
A rongálás nem menő…”
Csak úgy….
Radnóti Miklóst zsidó származása miatt a második világháború alatt sok sorstársával együtt munkaszolgálatra kötelezték. A háború vége előtt erőltetett menetben Németország felé irányították a csapatát, Győr felé járásképtelen lett, így a város környékén 21 társával együtt agyonlőtték. A Győr melletti Abdán egy tömegsírba helyezték a testét.
Aki esetleg nem tudja….
„A munkaszolgálat a magyar holokauszt és második világháború idején Magyarországon kialakult és fennállt különleges katonai intézményrendszer volt.
A munkaszolgálat a magyar holokauszt speciális jelensége, amely abból állt, hogy bár a honvédség kötelékében és katonai alakulatokba szervezve, de fegyver nélkül, kizárólag kényszermunkával teljesített háborús „szolgálat” volt. 1939 és 1944 között alkalmazták több változatban és a nyilas uralom idején, a teljes összeomlással együtt szűnt meg.
Kezdetben csak az „alkalmatlannak” nyilvánított fiatalok (zsidók, kommunisták, nemzetiségek) rövid, fegyver nélküli szolgálatát jelentette. Később érvényét az idősebb generációkra is kiterjesztették, sokszor büntetés, alkalmatlanság, politikai megbízhatatlanság alapján választották ki erre az embereket.
A fokozódó zsidóellenesség és a háborús körülmények közepette egész rendszerré szélesedett.
Katonai szerepe mellett a nemzeti kisebbségek, egyes felekezetek és különösen a zsidóság kirekesztésének, megalázásának, a politikai (baloldali) ellenfelekkel való leszámolásnak és gyakran a gátlástalan – olykor gyilkosságokba torkolló – brutalitásnak is terepe lett….” (forrás)
Szerző
