Azt talán mondanom sem kell, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem – a mai Tusványosi Szabadegyetem elődje – ugyancsak a Soros Alapítvány nagyvonalú támogatásával indult 1990-ben és még éveken keresztül az Alapítvány támogatta megrendezését.
A rendezvény ötlete
egy angol újságíró fejében született meg, és ezt néhány fiatal fideszes és erdélyi magyar politikus karolta fel. A Szabadegyetem eredeti célja a határon átnyúló együttműködés, a román–magyar párbeszéd és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecsere elősegítése volt. A támogatásért a Fidesz kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportja fordult az Alapítványhoz, amely ezt rendre meg is ítélte a rendezőknek, mivel fontosnak találta, hogy létrejöjjön és hagyománnyá váljon a párbeszédnek ez a fóruma.
Az első rendezvényen többek között Litván György, Radnóti Sándor és Lengyel László előadásait hallgathatta meg a közönség. A Szabadegyetem életre hívását a román politikai elit és a sajtó nagy része a kezdetektől rossz szemmel nézte, a korabeli – nem csekély számú – szélsőjobboldali orgánum pedig az első perctől élesen támadta.
A résztvevőket – elsősorban a Fidesz politikusait – kizárólag Soros-ügynökökként, Soros-bérencekként, magát a rendezvényt a nemzetellenes liberális összeesküvők találkozójaként emlegették, amely fenyegeti Románia biztonságát és szuverenitását.
Az első évben az előadások az „Átmenet a diktatúrából a demokráciába” témakörét elemezték, most 29 évvel később az „Átmenet a demokráciából a diktatúrába” tematikát javasolnám. Erről a kérdésről igazán sokoldalú és kiterjedt tapasztalatokkal rendelkeznek a fideszes fejtágítóvá züllesztett „szabadegyetem” mai előadói.
