Egészségünkre!
‘Végül is banánt is megpróbáltunk termeszteni az ötvenes években’, de miért nem tanul Pintér belügyminiszter az eredményéből?
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást. Doktor, Belügyminiszter, Tábornok jó kommunista tempó szerint most azt vette a fejébe az Excel szárnysegédjével, hogy a Lidl és a Spar mintájára egy raktárból lássák el az egész ország kórházi fogyóeszköz igényét. Mert ha a Spar és a Lidl meg tudja tenni, akkor mi is! Végül is banánt is megpróbáltunk termeszteni az ötvenes években…”-kezdte bejegyzését Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző közösségi oldalán.
Központosításra fel….
Arról, hogy ez a központosítás miért égbekiáltó baromság, picit később, először most nézzük azt meg, hogy milyen központosítás, államosítás történ már meg ebben a szektorban és milyen eredménnyel.
- 2011–2013 Az önkormányzati fenntartású kórházak állami tulajdonba kerültek. Ennek hatását talán már nem is kell magyarázni, kézzelfogható a megszűnő osztályok és intézmények sorát látva.
- Létrejött a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az akkori elvtársak ötlete az volt, hogy a központosított gyógyszer, energetikai és egyéb beszerzésekkel jelentős árkedvezmény, így megtakarítás érhető el. A valóságban azonban jelentősen lassult az ellátás, többek között a beszerzések akadozása, illetve a jelentősen megnőtt bürokrácia miatt. Azonnal megugrott a kórházak adóssága a szállítók felé, ezt a beszállítok értelemszerűen áremeléssel korrigálták. Végül a GYEMSZI 2015-ben kimúlt és a helyét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vette át.
- Az ÁEEK működésével kapcsolatban még az Állami Számvevőszék is komoly aggályokat fogalmazott meg, pl: a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű; például nem készült megfelelő leltár az eszközökről és forrásokról, vagy a pénzügyi gazdálkodás során nem biztosították az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. De a működéséhez köthető a botrányos lélegezgtetőgép beszerzés és a COVID alatti gyalázatos kásleri ágyszámcsökkentés is, illetve még sok egyéb olyan intézkedés, amely valószínűleg növelte mind a COVID áldozatok számát, mind az ellátásból kieső áldozatok számát.
- Aztán jött az Egészségügyi szolgálati jogviszonnyal párhuzamosan az ÁEEK helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Ennek működését élőben látjuk. Fokozódott az orvos-, szakdolgozói hiány, a kórházak adósság állománya az egekben, osztályok, intézmények zárnak be. „Sikeresen” államosították a védőnői rendszert, a lombikbébi szektort. Látjuk milyen kifinomult érzékkel kezelik az egészségügyi ellátórendszert a háziorvosoktól a kórházakig. De gondolhatunk a 112-es hívószám sikerességére is, amely – ha másra nem – arra biztosan alkalmas, hogy lassítsa a mentést.”
„És akkor jön Doktor Tábornok Belügyminiszter Úr
és Excel bajnok szárnysegédje, hogy folytatnák az államosításnak nevezett rombolást, most éppen egy Pátyon felhúzandó giga raktárral, ahonnan majd minden kórházat ellátnak mindennel is.
Egyébként, amikor még dolgoztam a gyógyszeriparban, akkor volt egy termékünk, amely kvázi életmentő gyógyszer. Ezt akkor az ország bármely intenzív osztályára, amennyiben szükség volt rá és kifogytak, és kellett sürgősen 2-3 óra alatt eljuttattuk felár nélkül. Kíváncsi vagyok, hogy ez most az állami fejetlenség mellett Pátyról hogyan fog működni?
Mert szerintem a központosított raktárnak érezhető előnye biztosan nem lesz hátrányai ellenben jelentősek, mint például:
- Brutálisan lassítani fogja az ellátást, hiszen nem fogja tudni azt a gyors kiszolgálást biztosítani, amit egy régiós raktár tudna, vagy akár a jelenlegi rendszerben a szállítók biztosítanak.
- Tovább fogja növelni a költségeket, hiszen 30-50 ezer terméket kell tárolni, sokat ezek közül különböző hőmérsékleten és különböző szabályozás szerint.
- A nagysága miatt nem tud rugalmas lenni a rendszer.
- Sehol a világon ez egészségügyben ez nem működőképes modell.
- Az eddigi egészségügyi informatikai rendszer fejlesztések nem támasztják alá azt a jövőképet, hogy ez a logisztika működőképes rugalmas, a betegbiztonságot szolgáló informatikai szolgáltatással lesz megáldva.
- Iszonyatosan sérülékeny egy ilyen logisztikai rendszer. Nem hiszem, hogy Doktor Belügyminiszter Tábornok és Excel bajnok szárnysegédje egyszer is belegondolt abba, hogy milyen következményei vannak egy raktártűznek? És ez hogyan fog kihatni a betegellátásra?
Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt
És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is.
Helyette ezt akár magán logisztikai szolgáltatók bevonásával is meg lehetne régiós szinten csinálni, mert ennek még értelme is lehetne. Ugyanakkor csodálom, hogy erre van energiája az Egészségügyi Államtitkárságnak akkor, amikor a várólisták ekkorák, a kórházak soha nagyobb bajban nem voltak, és egyre-másra szűnnek meg kórházi osztályok és zárnak be komplett intézmények”
-zárul a bejegyzés.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Szerző
