Veszélyes lehet az egyik legdivatosabb pszichoterápiás módszer

Nemcsak értelmetlen, hanem kifejezetten káros lehet az egyik legdivatosabb pszichológiai terápiás módszer. Az eljárás hazai követői dühösek, szerintük minden tudományos alapot nélkülöznek a nemzetközileg elismert szaklap állításai. Valóban veszélyben vannak a mindfulness hívei?

Nagy vihart kavart egy tanulmány a Nature-ben, ami megkérdőjelezte, hogy a manapság orrba-szájba dicsért, ünnepelt és csodált terápiás módszer, a mindfulness csakugyan olyan csodás hatással lenne az életminőségre, mint azt leglelkesebb hirdetői állítják. Sőt.

A terápiás módszer tíz embernél tízféle eredményt hoznak. Viszont egyre több az aggasztó mellékhatásról és maradandó pszichés károsodásról szóló beszámoló

– adta hírül az Index.

A buddhizmusból eredeztethető mindfulness meditáció mára szekuláris gyakorlatként született újjá; egy olyan eljárásként, ami segít a jelen minél teljesebb megélésében. A nyugati orvoslásban a mindfulnesst arra használták, hogy csökkentsék egyes betegek krónikus fájdalmait.

A módszert később más területeken, például a vállalatirányításban és a hadseregben is használni kezdték – csakhogy ez már a hagyományos mindfulness gyakorlóinak és kutatóinak sem tetszik. Ez érthető is: a meditáció nemcsak relaxáltabbá, hanem érzéketlenné is tehet.

A meditáció ugyan csökkentheti a stresszt, a szorongást és a depressziót, de a negatív érzelmeket is felkavarhatja. A mindfulness célja, hogy lelassítsuk a gondolataink csapongását, kiürítsük az elménket, és csak a jelenre koncentráljunk, előítéletektől mentesen.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a technikák vallásos eredetűek. A meditáció a buddhizmusból ered; a gyakorlatok jellege az elszakadásra irányul. Csakhogy a meditációs technikákat kifejlesztő szerzetesek gyakran a világtól való elszakadásra tették föl az életüket; ezeket a lelkigyakorlatokat kolostori életkörülményekhez és teista beállítottsághoz tervezték.

A vallásos lelkigyakorlatok és a keleti filozófia nagyjából úgy illenek a nyugati életvitelhez és gondolkodáshoz, mint a buddhista kolostor a manhattani felhőkarcolóhoz.

Hogy mi történik, ha a több ezer éves technikákat lebutított formában átvesszük, és légzőgyakorlatba oltott stresszoldóvá silányítjuk? Néha egészen riasztó dolgok. Egy 2009-es tanulmányban részletesen elemezték, hogy a mindfulness-gyakorlatoknak milyen mellékhatásai vannak.

A fizikai és pszichés mellékhatásokat napestig sorolhatnánk: pszichózis, téveszmék, hallucinációk, összefüggéstelen beszéd, szorongás, étvágytalanság, álmatlanság.

A tanulmány szerző kiemelték, hogy a poszttraumás stressztől szenvedők (PTSD) különösen érzékenyek lehetnek a negatív mellékhatásokra, így jobb, ha meggondolják, hogy egy mindfulness tréningen próbálnak-e megszabadulni a problémáiktól.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a megfelelően képzett és rendszeresen ellenőrzött trénereknek igen körültekintően kellene megválogatniuk, hogy kinek ajánlják a mindfulnesst.

Kérdés, hogy megelőzné-e az ilyen eseteket a mindfulness-trénerek szigorúbb képzése és gyakoribb felülvizsgálata, de az biztos, hogy szükség lenne rá. Ma ugyanis nincsenek hivatalosan akkreditált mindfulness oktatók.

Gyakorlatilag bárki elindíthatja a saját praxisát. Épp ezért nehéz olyan szakértő találni, aki nemcsak a mindfulness előnyeivel van tisztában, hanem hajlandó felhívni a figyelmet a módszer veszélyeire is.

A tudomány álláspontja ma az, hogy amíg a mindfulness hasznosságát nem sikerül cáfolhatatlanul bizonyítani, addig jobban járunk, ha az erre fordított időt nem kockázatos és drága tréningekkel töltjük. Hanem akár valamilyen természetfilmes tévécsatorna nézésével töltjük; nagyjából ugyanannyi haszna van mindkettőnek.

Kapcsolódó

Választási traumafeldolgozás – beindult a “depresszióipar”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük