Kerítésen innen
Veszélyhelyzetre hivatkozás sok-pont-nulla: nuku büntetés a környezetszennyező gyáraknak – Persze visszamenőlegesen
A helyszín: Magyarország, -konkrétan az Ön szíve, tüdeje, mája, veséje stb.- játszódik az Úr 2023-ik -5784-ik- évének szeptemberében az Európai Unió tagországában, vagyis: itt és most. Műfaj: környezetvédelmi abszurd inkább dráma, mint bármi más. Játszák: a regnáló hatalom Orbán Viktor vezetésével és a sokaság.
A helyszín: Magyarország, -konkrétan az Ön szíve, tüdeje, mája, veséje stb.- játszódik az Úr 2023-ik -5784-ik- évének szeptemberében az Európai Unió tagországában, vagyis: itt és most. Műfaj: környezetvédelmi abszurd inkább dráma, mint bármi más. Játszák: a regnáló hatalom Orbán Viktor vezetésével és a sokaság.
Prológ, avagy a stájsz
Az Ukrajna területén zajló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva, a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a bírság és egyéb szankciók alól azok a cégek, amelyeket környezetszennyező tevékenység miatt amúgy megbüntetnének
– foglalta rendeletbe az Orbán-kormány a környezetszennyezésről való nézetét. A Kormány 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelete a környezetvédelmi hatósági szerződésről a következőket tartalmazza például:
A veszélyhelyzet ideje alatt…
„…a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival.”
Fordítás:
ha egy cég, például egy akkumulátorgyár, minden előírás ellenére szennyezi a környezetet, de köt környezetvédelmi hatósági szerződést, nem kap büntetést, csak abba kell hagynia a környezetszennyezést. A rendelet arról nem ír, hogy mikor és milyen határidővel, illetve feltételekkel, mert ezeket a határidőket majd ez a szerződés tartalmazza.
Ja, és még ez is….
Aztán azt írja még a rendelet – amit Orbán Viktor írt alá –, hogy
a szerződésben foglalt határidőn belül nincs helye a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet és a levegő védelméről szóló kormányrendelet egyes paragrafusaiban foglalt jogkövetkezményeknek sem azon cégek esetében, amelyek a környezetvédelmi hatósággal környezetvédelmi hatósági szerződést kötöttek.
A rendeletet, ami pénteken életbe is lépett, a már megtörtént jogsértés, környezetszennyezés esetében is alkalmazni kell, tehát visszamenőleges hatályú.
Fotó: Magyar Hang
Fordítás: tegyük fel, hogy egy cég, például egy akkumulátorgyár – a környezetvédelmi előírásokat megszegve – hagyja, hogy egy hibásan kialakított technológiai folyamat, vagy egyéb ok miatt környezetszennyező anyag jusson a levegőbe, vízbe, vagy talajba. Eddig az volt, hogy a hatóság megvizsgálta az esetet, és ha a cég hibázott, jól megbüntette, továbbá kötelezte a jogsértés megszüntetésére. Mostantól viszont az van, ha a környezetvédelmi hatóság tudomására jut, hogy jogsértés történt, a cég szerződést köt a hatósággal, vállalva, hogy valamennyi időn belül – mondjuk egy hónap alatt – megoldja a problémát. És ennyi. Ha határidőn belül nem szünteti meg a jogsértést, környezetszennyezést az adott cég, akkor persze jöhet a büntetés.
Orbán megoldja butába….?
Azt nem tudni, köze van-e ennek a hirtelen meghozott rendeletnek ahhoz, hogy a lakosság ellenállása miatt csütörtökön az Alsózsolcára tervezett akkumulátorbontó beruházója visszavonta az engedélykérelmét.
A külföldi cég helyette környezeti hatásvizsgálati eljárást indít. És ugye, a ma hatályba lépett rendeletben az van, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárásról szóló jogszabályban leírt jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni azokkal szemben, akik megkötik a környezetvédelmi hatósági szerződést.
Szerző
