Kerítésen túl
Exit poll-papír van róla: vezet az ellenzéki Szabadság Mozgalom a szlovén választáson
Vezet Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja a vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon a leadott szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál – közölte a szlovén választási bizottság.
Vezet Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja a vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon a leadott szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál – közölte a szlovén választási bizottság.
A részleges eredmények tükrében a Szabadság Mozgalomnak 39 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben
Az exit poll adatokat a szlovén közszolgálati televízió este hét óra után hozta nyilvánosságra. A választók megkérdezésén alapuló felmérés szerint
a Szabadság Mozgalom 42 mandátumot szerzett, a második helyre a Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) került 26 mandátummal.
Őt követi a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8, a Szociáldemokraták (SD) 7 és a Baloldal (Levica) 5 képviselői hellyel a 90 fős parlamentben.
A 1471 jelöltre és 20 pártlistára 3000 szavazókörben szavazhattak a választópolgárok.
Tizenöt párt nem érte el a négy százalékos küszöböt. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz kisebbségnek is. Rájuk csakis a nemzetiségek szavazhattak.
A magyar szál….
A kereszténydemokrata politikus fontos szövetségese volt eddig Orbánnak. Jansa és pártja, az SDS,
az utolsó percig próbálta megakadályozni, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból.
A Fidesz körüli üzleti világ komoly pénzt fektetett, hogy Jansának erős sajtója legyen Szlovéniában, tévécsatornát és online lapokat is finanszíroztak neki Magyarországról. A két vezető jól együttműködött a balkáni ügyekben, ami Orbán külpolitikájának legfontosabb régiója, hiszen úgy tartja, hogy csak itt reális a magyar gazdasági és politikai befolyást érdemben erősíteni.
Ha most olyan szlovén kormány alakul, amelyik eleve ellenségesen tekint Orbánra, az ellenfelüknek adott médiatámogatás miatt, akkor ezek a balkáni törekvések jó eséllyel nem kapnak olyan támogatást ezentúl Ljubljanából, mint eddig.
Ugyanakkor nem biztos, hogy a Jansa-Orbán barátság gondtalan maradt volna az SDS győzelme esetén. A Jansa-kormány ugyanis nagyon határozottan ukrán-barát politikát vitt a háború kitörése óta. Cseh és lengyel kollégájával Jansa is bement az ostromlott Kijevbe március 15-én, ez volt az első ilyen magas szintű látogatás az ukrán fővárosban a háború alatt. A szlovén kormány az egyik legfőbb támogatója az EU-ban, hogy az orosz gázra és kőolajra is szankciót vessenek ki, és a fegyverszállításokat is teljes erővel támogatta.
Az április 24-i francia és szlovén választások után megerősödött a liberális politika Európában. Ahogy a lengyel-magyar barátságra árnyat vet az ukrajnai háború, egyre inkább elszigetelődni látszik az orbáni politika.
Egyre kevésbé lenne így meglepő, ha a pletykák beigazolódnának, és
az élesen EU-ellenes retorikát használó Varga Judit helyett tényleg Navracsics Tibort bízná meg Orbán májustól az európai tárgyalások vezetésével,
mert a volt biztost (2014-2019) mérsékeltebbként tartják számon külföldön. (Forrás)
