Kultúra
Vidnyánszky Attila valósághajlító sajtótájékoztatója a Nemzeti Színházban
A működésével folyamatosan botrányokat okozó Vidnyánszky Attila, pénteken az új évad küszöbén sajtótájékoztatón állt neki önmagát dicsérni, nem kímélve a valóság tényeit sem.
Csak ennyi?
Az ország anyagiakkal legjobban kitömött színháza hasonlóan egy kisebb vidéki színházhoz, összesen hét bemutatóval: Molnár Ferenc Liliom című drámájával, az Olasz szalmakalap című francia bohózattal, egy angol drámával, Radnóti Miklóst idéző koncertszínházzal, egy kísérleti előadással, valamint két ősbemutatóval készül az új évadra.
Mit üzen ez a műsorterv, különösen ha figyelembe vesszük…
Vidnyánszky Attila kiemelte: a Nemzeti Színház nem budapesti és nem is egy városi teátrum, hanem az egész nemzet színháza, emiatt pedig az intézmény missziója az egész ország és a külhoni területek szolgálata. Ezt szemléltetve a vezérigazgató elmondta, hogy az előző évadban a teátrumnak csaknem hetven (?) tájelőadása volt és az intézmény nagyjából ugyanennyi előadást fogadott be ebben az időszakban. Csak sérvet ne kapjon Vidnyánszky Attila a rengeteg tájelőadástól.
Folytatódik a „vidékjárás”
Az új évadban Magyarországon többek között Békéscsabán, Egerben, Mohácson, Veszprémben és Győrben, külföldön pedig Aradon, Isztambulban és Plovdivban is lesznek előadásai a Nemzeti Színháznak – sorolta a vezérigazgató.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy másutt is sajátjuknak érzik a színházunkat a nézők”
– hangsúlyozta és megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Színház van legaktívabban jelen a nemzetközi színtéren a hazai teátrumok közül, de valahogy ezek a „jelenlétek” csak a hasonló politikai berendezkedésű országokba vezetik el a Nemzetit. Európa nyugati fele úgy tűnik, nem igazán kíváncsi a NER első számú teátrumára.
Ezekkel az előadásokkal átlagosan ugyanannyi nézőt szoktunk a Nemzeti Színházba hozni, mint a Jordán Tamás vagy az Alföldi Róbert vezette időszakban
– jegyezte meg a vezérigazgató, a valóság tényei ezt az állítást egyáltalán nem támasztják alá.
Ellentmondás!
A nemzeti színház kifejezés kettős összetétel és értelmezése attól függ, melyik tagjára helyezik a hangsúlyt: a színházra vagy a jelzőre. Bizonyos korszakokban az egyik, máskor a másik kerül előtérbe. Ez a kétféle koncepció most is megfigyelhető. Az elmúlt öt évben inkább a színházra került a hangsúly, a most következő éra pedig, úgy tűnik, a nemzetire teszi.
Az idézet Imre Zoltán egyetemi oktató „A nemzet színpadra állításai” című könyvéből való, amelyben a Vidnyánszky – Alföldi váltást dolgozta fel szinte a történés időpontjában.
A Nemzeti Színház egy művészszínház, mely tovább tart „életben” színdarabokat, mint a többi hasonló művészszínházak, a darabok élettartamának hossza tehát egyáltalán nem nevezhető kirívónak
– reagált a teátrumot ért kritikákra Vidnyánszky Attila.
Mikor mit, kikkel?
Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint október 12-én lesz a Makszim Gorkij Makar Csudra című novellájából Szarka Tamás által átdolgozott, Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán által koreografált Esthajnal című előadásának az ősbemutatója. A „cigányballada” egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörű cigánylány, Radda szerelmének tragikus történetét mutatja be.
A szerző új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással és lendületes táncokkal idézi meg a cigányság folklórját. A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Karaván Színház, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia és a Fővárosi Nagycirkusz közös produkciójának főbb szerepeiben többek között Blaskó Péter, Berettyán Nándor, Bodrogi Gyula, Herczegh Péter, valamint Katona Kinga láthatók.
A Nemzeti Színház a fiatal zenészekből és képzőművészekből álló QJÚB társulással együttműködve mutatja be Vecsei H. Miklós rendezésében az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című koncertszínház előadást, mely Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világának állít emléket. A színdarabot Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Mihalik Ábel, Paczári Viktor, Ratkóczi Huba és Vecsei H. Miklós játsszák. Az előadást a neves magyar író halálának 80. évfordulója alkalmából mutatják be november 9-én.
A belga származású Jan Fabre 2000-ben írt, az emberi test egyik alapvető alkotóeleméről, a vérről írt Vér vagyok című előadás premierjét november 22-én láthatják a nézők. A mű, melynek központi témája a középkori testkép, az azóta magunkban hordozott testi-lelki sebeket tárja elénk. A belga rendező előadásának szerepeiben Tóth Auguszta, Herczegh Péter, Szilágyi Ágota, Juhász Péter egyetemi hallgató és a Bozsik Yvette Társulat tagjai szerepelnek.
Oscar Wilde bibliai eseményeket feldolgozó, Salome című tragédiáját a bolgár Diana Dobreva rendezésében december 13-án mutatják be a Nemzeti Színházban. A színdarab szerepeiben többek között Martos Hangát, Trill Zsoltot és Szűcs Nellit láthatják a nézők.
Eugéne Labiche és Marc-Michel Olasz szalmakalap című bohózatát Silviu Purcarete román rendező állítja színpadra, melyet az érdeklődők először 2025. február 21-én tekinthetnek meg a Nemzeti Színházban. Az előadásban mások mellett Herczegh Pétert, Trill Zsoltot, Schnell Ádámot, Blaskó Pétert és Szarvas Józsefet láthatja a közönség.
Molnár Ferenc Liliom című drámáját Fejes Szabolcs rendezésében 2025. március 7-én mutatja be a teátrum. A színdarabot Bordás Roland, Martos Hanga, Battai Lili Lujza egyetemi hallgató, Madácsi István, Tóth Auguszta, Nagy Mari, Kovács S. József, Rubold Ödön és Tóth Lászlóadják elő.
A Marx Károly A tőke című műve alapján, Vidnyánszky Attila rendezésében színpadra kerülő, azonos című tragikomédia ősbemutatója 2025 májusában várható.
A sajtóeseményen a Nemzeti Színház társulatának új tagjaként köszöntötték Vecsei H. Miklóst.
(Kép: MTI)
Szerző
