“Ahogy a vírus nem állt meg Kínában – mára elérte Japánt, Dél-Koreát, Thaiföldet, a Fülöp-szigeteket, és az Egyesült Államokban is van egy beteg –, úgy fog szinte biztosan elterjedni világszerte, így Európában is” – nyilatkozta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

A spájzban van, vagy még kicsit távolabb?

Ázsiában már halálos áldozatai is vannak a sebesen terjedő vuhan-koronavírusnak, a WHO nemzetközi vészhelyzetet hirdethet a világjárvány megelőzésére. A SARS „kistestvéréről” van szó, kialakulása csak idő kérdése volt. Cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, és tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket okoz.

- Hirdetés -

Feltételezhetően Vuhan város egy állatpiacán fejlődött ki, innen az elnevezése:

vuhan-koronavírus (a koronavírusok ezen kórokozók egyik rendszertani családját alkotják).

Tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket okoz,

és emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, tudományos becslések alapján eddig több mint ezer személyt fertőzött meg, noha egyelőre csupán 220 esetről tudunk

– válaszolta a portál kérdésére Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Naprakész, hivatalos adatokkal azért nem rendelkezünk,

mert a helyzet a szó szoros értelmében óráról órára változik, illetve a rendszer lomhasága okán a kínai hatóságok nem remekelnek az információközlésben. /Mire a cikk megjelenik, fenti „statisztika” már minden bizonnyal elavult lesz./

Ha meg akarjuk érteni, hogy eddigi ismereteink szerint mivel is állunk szemben, ahhoz 2003-ig kell visszatekintenünk. Egészen addig a koronavírusokat némi orrfolyást kiváltó, jelentéktelen kórokozónak tekintették, mígnem a SARS-koronavírus komoly világjárványt robbantott ki.

Természetben előforduló elődjét egy denevérfajban azonosították,

innen mutálódott emberről emberre terjedő variánssá Kínában egy úgynevezett köztesgazda segítségével. Pár hónap leforgása alatt a világ 37 országába jutott el, összesen több mint 8000 embert fertőzött meg, mortalitása pedig csaknem elérte a rendkívül magasnak számító 10 százalékot. Ez volt a modern kor első igazi világjárványa. Genomjának megismerése révén tudjuk, hogy a SARS „kistestvérével” állunk szemben:

Ez is tüdőgyulladásra utaló tünetekkel jár, idős, beteg, legyengült szervezetre lehet végzetes, a halált többszervi elégtelenség okozza

– fogalmazott a 24.hu-nak a szakember.

Gyorsan kiderült ugyanis, hogy a vuhan-vírus elődje is a patkósorrú denevérek családjába tartozó ázsiai denevérfajokban található, valószínűleg innen jutott egy eddig ismeretlen köztesgazdába, majd emberbe. Közben folyamatosan változott, míg decemberben megjelent az a változat, amit már emberek is könnyedén, cseppfertőzéssel átadnak egymásnak – ez utóbbit nevezik gazdaváltási eseménynek.

Eljut Európába is

Rengeteg a nyitott kérdés, a fentieknél több tényszerű megállapítást még nem tehetünk, inkább nézzük a közeli jövőre vonatkozó kilátásokat. Ahogy a vírus nem állt meg Kínában – mára

elérte Japánt, Dél-Koreát, Thaiföldet, a Fülöp-szigeteket, és az Egyesült Államokban is van egy beteg –, úgy fog szinte biztosan elterjedni világszerte, így Európában is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét