Visszatérhet Európába a nukleáris fenyegetés

A hidegháború utáni európai stabilitást megalapozó, kis- és közepes hatótávolságú nukleáris erők leszereléséről 1987-ben kötött szovjet–amerikai INF-szerződés szellemiségének megsértése, majd tényleges, ám el nem ismert megszegése élezi a feszültséget. Míg Washington részéről az úgynevezett rakétavédelmi rendszerek európai telepítése, addig Moszkva részéről az erre adott haditechnikai válaszba elrejtett bizonytalanság a bizalomvesztés fő oka.

Az 500-tól 5500 kilométerig terjedő hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris fegyvereket tiltó INF-szerződés tetszhalotti státusa okot ad az aggodalomra. Az amerikaiak például nem hajlandók elismerni, hogy a romániai és lengyelországi úgynevezett rakétavédelmi bázisaik (melyek egy hajófedélzeti többfunkciós fegyverrendszer szárazföldi telepítésű változatai) alkalmasak lehetnek az INF-et megsértő csapásmérő Tomahawk robotrepülőgépek indítására. Helyette még mindig arról beszélnek, hogy az Aegis Ashore létesítmények az iráni rakétafenyegetés elhárítására szolgálnak.

Az oroszok pedig az amerikai vádakkal dacolva nem ismerik el, hogy az Iszkander harcászati-hadműveleti csapásmérő rendszerbe az INF-el kompatibilis, 500 kilométernél kisebb hatótávú ballisztikus rakéta mellé rendszeresítettek egy tiltott, jóval nagyobb hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgépet is. Hogy politikai sakkjátékról van szó, azt az támasztja alá, hogy hajókról, tengeralattjárókról indítható robotrepülőgépek, illetve repülőgépekről ledobható hidrogénbombák formájában lényegében mindkét fél elérheti Európa bármely pontját, azaz a szárazföldi indítású fegyverek katonai értelemben egyáltalán nem nélkülözhetetlenek.

Mi készül Kecskeméten?

Ennek a bizonytalanságnak, a valós katonai képességek és a politikai retorika keveredésének ráadásul teljességgel ellentmondásos következményei is lehetnek. Ha az a kiindulási alap, hogy az oroszok tartják magukat az INF-hez, úgy 500 kilométer hatótávolságú rakétáikkal még Kalinyingrádból és a Krímből sem érik el térségünk szívét, így Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot. Paradox módon azonban ez a feszültség növelésének következő fázisában kiemelheti ezeket az országokat a NATO-n belül. Az a tény, hogy az amerikaiak jelentős összegeket áldoznak a kecskeméti (és két szlovákiai) katonai repülőtér fejlesztésére, az új hidegháború következő fejezetének előkészítéseként is értelmezhető, amikor a hagyományos csapatokat követően sort kerítenek az amerikai nukleáris erők előrevonására is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/ferenc-papa-attol-tart-hogy-atomhaboru-lesz/