A Hír-kacsa álhírgyár kukájában találtuk az alábbi kisokost kezdő zaklatóknak. Ebből a soha meg nem jelent füzetből szemlézünk. Nem minden zaklatás, ami annak látszik.
[mnky_ads id=”3811″]

 Alap a Btk 2213. §

 Amennyiben súlyosabb törvényi tényállást nem valósít meg, zaklatás bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki más természetes személyt szóban, cselekvőleg, vagy ráutaló magatartással a nemi élettel összefüggő, vagy arra utaló cselekményben történő aktív közreműködésre, vagy annak eltűrésére kényszerít, ösztönöz, vagy rábírni próbál. A bűntett elévülési ideje az elkövetés napjától számított száz év.

Mint látható, nem babra megy a játék, ezért nem árt megelőzni a bajt. A következőkben röviden összefoglaljuk az ehhez szükséges főbb tudnivalókat.

A legfőbb probléma, hogy a törvény a cselekménynek már a kísérletét is büntetni rendeli, ezért fontos, hogy a célszemélyt rendkívül óvatosan, szemünket lesütve és mindkét kézfejünket combunkra szorítva közelítsük meg. (A zsebre tett kezet egyes jogi szakértők előkészületként, mások ráutaló magatartásként ítélik meg, a Kúria jogegységi döntése 2018 márciusában várható).

Miután a célszemélytől hallótávolságon belül kerültünk (települési központokban, közlekedési csomóponton és közösségi közlekedési járművek belsejében 2 m, egyébként 5 m), 16-49 éves célszemély esetében a „Zaklathatlak?”, idősebb célszemélynél a „Zaklathatom?” kérdést tegyük fel halkan, de érthetően. A kort illető kétség esetén felfelé kerekítsünk, de ne feledjük, hogy a 16 éven aluliak sérelmére elkövetett zaklatás a bűntett minősített esete!

Példák a bírói gyakorlatból

Tényállás: S. Miklós vádlott a belterületen lépésben haladó gépkocsija ablakán kihajolva nagyívű karmozdulatokkal integetett a gyalogjárdán közlekedő P. Julianna sértettnek. A bíróság a sértett szemrevételezését követően részben helyt adott a vádlott védekezésének, miszerint a sértettet dús idomai és élénk arcfestése alapján nagykorúnak vélte.

(Szatmárnyomoródi Járásbíróság, Bz.3221/2016 sz. ítélet)

Tényállás: Z. Barna vádlott, értékesítési főosztályvezető a vállalati évzáró rendezvény után hazafelé menet közepesen bódult állapotban azt a kérdést tette fel beosztott munkatársának, L. Márta sértettnek, hogy „Mennyiért zaklathatom?”. A bíróság sem a cselekvőképességet korlátozó állapotot, sem az ellenszolgáltatásra utalást nem fogadta el enyhítő körülményként, ezért a vádlottat háromévi, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

(Kiskun megyei Törvényszék Bzf.45321/2017 sz. ítélet)
[mnky_ads id=”3811″]
Végül egy lezáratlan ügy, amelyben az alsófokú bíróságok ellentmondó ítéletei után a Kúriára vár a végleges döntés:

A tényállás szerint a matróna korú M. Boriska sértett az éjszaka is forgalmas budapesti Szervita téren a pillanatnyi csendet kihasználva azt kiáltotta, hogy „Hát engem senki se zaklat?”. Ezt követően nyilvánvalóan zaklatási szándékkal odalépett hozzá F. Lajos elsőrendű, Z. Erika másodrendű, P. Szabolcs harmadrendű, valamint az eddig azonosítatlan 4-12 rendű vádlott, akik között azt elsőbbségről kezdődött vita tettlegességgé fajult. Az eseménynek a gyors és szakszerű rendőri közbeavatkozás vetett végett, a sérülteket a mentők a helyszínen ellátták.

Az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte a sértett kihívó öltözékét (köldökig érő miniszoknya, derékig kivágott kalocsai hímzéses blúz, 48-as síbakancs), és a Várkert Bazár renoválásán letöltendő hatheti közmunkára ítélte a vádlottakat. A másodfokú bíróság dr. Sobry József ügyvéd fellebbezésének helyt adva a vádlottakat sértetté minősítette és a sértettet felbújtóként vád alá helyezte.

Még, még, még!!!!  Álhír – szemle Kacsamódra
[mnky_ads id=”3811″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét