A Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Pécs vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

Botrány – háttérben a helyi fideszes vezetőkkel

A nemzetközi visszhangot kiváltó botrány 2016 nyarán robbant ki. Egy kivitelező cég, a WHB – amelynek tulajdonosa Paár Attila jó kapcsolatban van a Fidesszel – féláron megvásárolta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 416 milliós lejárt hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, majd követelte az adósság törlesztését. Ezzel párhuzamosan a pécsi önkormányzat létrehozott egy céget, a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda a 145 embert foglalkoztató Zsolnaytól átcsábítottak 118 alkalmazottat, így az üzem átmenetileg leállt. Eközben a porcelángyárnál – bűncselekmény gyanújával – adóvizsgálat is indult.

A pécsi önkormányzat fideszes vezetői azzal indokolták a Ledina létrehozását és a dolgozók átszerződtetését, hogy a Zsolnay 19 százalékos tulajdonosaként és a város értékeinek őreként meg akarják menteni az eladósodás miatt felszámolással fenyegetett porcelánmanufaktúra másfélszáz éves termelési kultúráját. A Fidesz gazdasági machinációiban jártas pécsiek viszont a kiszivárgott információk alapján azt feltételezték: egy, a párthoz kötődő gazdasági érdekkör akarta megszerezni az üzemet, mert a gyár a következő tíz-tizenöt esztendőben akár milliárdos megrendelésekre számíthat évente a Zsolnay-kerámiával borított műemléképületek – unió által finanszírozott – felújításakor. (Hazánkban és a szomszédos államokban 150 ilyen épület áll.)

A Zsolnay – minden szándék ellenére – nem omlott össze

Az amúgy is nehéz helyzetben lévő, több oldalról támadott Zsolnay összeomlása mégsem következett be, ugyanis Bachar Najari, a cég szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa kifizette a zrt.-t felszámolással fenyegető tartozást. (A hitelt a Zsolnay korábbi tulajdonosai halmozták fel, s amikor Najari 2013-ban megvette a céget Pécstől, a város fideszes vezetői ígéretet tettek arra, hogy kijárják a tartozás elengedését.) A Ledinához átlépő dolgozók helyett a Zsolnay új embereket vett fel (jelenleg 80 állandó és 20 alkalmi munkása van az üzemnek), az adóhatóság által elindított vizsgálat pedig nem hozott eredményt. Bár a Zsolnay az elmúlt két évet is csekély veszteséggel zárta, stabilizálta korábbi, 600-700 milliós árbevételét, s idén remény van már a nyereséges gazdálkodásra – mondta Cséplő Petra, a Zsolnay igazgatóságának elnöke.

Miközben a Zsolnay talpra állni látszik, a Ledina fulladozik. Utóbbi cég arra lett kitalálva, hogy a felszámolásra ítélt Zsolnay helyére lépjen, átvegye annak profilját és piacát. Mivel a Zsolnay megmaradt, a kft. céltalanná vált. A dolgozók egy évig gyakorlatilag munka nélkül vették fel fizetésüket. A bér és terhei havi 25-30 millió forintos kiadást jelentettek az önkormányzatnak. A kifizetés felvetette a hűtlen kezelés gyanúját, hisz a város egy bevétel nélküli cégnek utalta a pénzt.

A Ledinának 28 ezer (!) forintos bevétele volt 2016-ban

Az önkormányzat – vélhetően emiatt – már 2016 nyarán eladta a kft.-t. A Ledina gazdái azóta is többször változtak, a tulajdonosi hálóban van off shore cég, aztán olyan személy, aki arról vált híressé, hogy valótlanul mondta magát tiszteletbeli konzulnak, s olyan, aki – nem elírás – a Magyar Bolygóközi Társaság elnökeként funkcionált. 2016-os mérlege szerint a 120 embert foglalkoztató Ledina hat hónapi munkával 28 ezer (!) forintos árbevételt produkált, miközben vesztesége 160 millió forint volt. Az előbbiekből adódóan, 2016 végén 185 millió volt a hitele a nem termelő cégnek.

A gazdaságilag évek óta lejtőn lévő Pécsen szinte mindenki drukkol, hogy a Zsolnay mellett a Ledina is megmaradjon, de kevesen bíznak ebben. S a közügyek iránt érdeklődő pécsiek úgy látják, hogy a város vezetői felelőtlenül döntöttek, amikor – karitatív szándékot mímelve – létrehoztak egy ellencéget a Zsolnaynak. Mellesleg amikor Bachar Najari kifizette cége adósságát, akkor a hitel zálogaként bejegyzett, 300 millió forint értékű önkormányzati ingatlancsomag átszállt a Zsolnayra. Ezeket a belvárosi házakat – bár ez ügyben még nem született jogerős végzés, csaknem biztos, hogy – a város elveszti. Amikor a Zsolnay dolgozóit átcsalták a Ledinába, a városvezetés ígéretet tett, hogy ha emiatt a dolgozókat veszteség éri, az önkormányzat jótáll.

A Zsolnay beperelte volt dolgozóit

A bíróság első fokon jogtalannak ítélte a távozók rendkívüli felmondását, ezért 30 milliós kártérítés jár a – csoportos kilépés miatt leállni kényszerülő – porcelánmanufaktúrának. Ha ez a verdikt jogerőre emelkedik, akkor a Zsolnaytól elcsalt, alacsony jövedelmű a dolgozók 150-300 ezer forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A város legálisan nem vállalhatja át ezt a terhet, mert aki ezt a döntést meghozza, az hűtlen kezelést követ el, hiszen milyen jogcímen lenne kifizethető ez a pénz. Hogy ezt miképp akarja lebonyolítani a város, nem lehet megkérdezni Pécs vezetőitől. Mindig arra hivatkozva tagadják meg a választ a Ledina ügyeiben, hogy a kft. már nem az önkormányzaté. Csakhogy az idevezető szituáció az ő munkájuk következménye.

(Forrás: Népszava)