Budapesti hétköznapok
20.000 millióért megújul a Citadella, csinosítják a Szabadság-szobrot és a szovjet katona hűlt helyére hatalmas kereszt kerül
A hosszú évek óta elzárt és mára leromlott állapotú Citadella megújításával sok évtizedes adósságot törlesztünk. Célunk, hogy Budapest tetején egy szerethető helyszínt adjunk vissza az embereknek, ahol a hazai és a külföldi látogatók is tartalmasan tölthetik el az időt – indokol közösségi oldalán a Nemzeti Hauszmann Program.
Gyakorlat teszi….
Belenyúlni az épített környezetbe nagyon megy a most regnálóknak. Így alakították át teljesen a Parlament környékét eltávolítva és új helyre helyezve a József Attila szobrot, vagy a Nagy Imre szobrot a Vértanúk teréről, hogy a Vár NER-re szabásáról ne is beszéljünk. Ehhez képest a Citadella környéke és a Szabadság-szobor jobban jár, utóbbi a helyén maradhat, bár megtoldják egy hatalmas kereszttel, amit
az 1975-ben elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei, miután megkereste őket a Citadella-átépítést tervező, Taraczky Dániel vezette Art1st Design Stúdió, egyértelműen jelezték, nem járulnak hozzá a szobor talapzatának átalakításhoz.
Úgy tűnik, a Várkapitányságot nem érdekli a tiltakozás,
ahogy annak idején a Kossuth téri Kossuth-szobor kapcsán sem törődött a NER a jogtulajdonosok véleményével.
A hvg.hu birtokába jutott egy látványterv arról, hogy a Citadella több mint 20 milliárd forintba kerülő felújítása kapcsán nemcsak a szobor újul meg, hanem a talapzatra egy hatalmas kereszt is kerül. Feltették ennek okát firtató kérdéseiket a Várkapitányságnak, ám mielőtt azokra válaszoltak volna, kikerül a Hauszmann Program honlapjára a látványterv, és a magyarázat is, ha ez egyáltalán annak számít:
…és pont….
„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk.”
A szovjet katona szobra ugyan a rendszerváltás után eltűnt a talapzatról, majd a Szoborparkba került, és az utóbbi évtizedekben Kisfaludi Strobl Zsigmond emblematikus műve eredeti koncepciójának megfelelően magasodott a város fölé. Egészen addig, amíg a jelenlegi kurzus ismét meg akarja változtatni azt, minden társadalmi egyeztetés nélkül. A főváros főépítésze, Erő Zoltán is csak a HVG-től tudta meg a tervet, hiszen beleszólásuk nincs. Erő Zoltán lapnak azt mondta:
semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatása és egy újabb szimbólum elhelyezésre a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.
Csak úgy….
„A nő mellett-alatt pózoló felszabadító szovjet katona szobrának nem volt ilyen mentsége, le is döntötték. Őt legalább nem végezték ki úgy, mint a szobor talapzatán lévő Rákosi-címert, amit gyakorlatilag katonai sortűzzel lőttek szitává. Ez, mint látványos jelenet, sok nyugati filmtudósításba is bekerült néhány kocka erejéig, annak ellenére, hogy a forradalmárok itt valójában nem ávósokra lőttek, hanem csak egy címerre” (forrás)
A rendszerváltás után az egész Szabadság-szobor (hivatalos eredeti neve szerint Felszabadulási emlékmű) sorsa vitatéma volt. A szovjet katonát 1992-ben az érdi szoborparkba szállították, de a főalak lebontásának ötlete is felvetődött.
A Szabadság-szobor 1960-ban Fotó: Fortepan / UWM Libraries
Végül a talapzatról levésték a cirill betűs feliratokat, a domborműveket befalazták, eltávolították a Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket is. A szobor talpazatán ma az olvasható:
„Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” (forrás)
Szerző
