Tíz magyarból kilenc nem szívesen barátkozna semmilyen bevándorlóval, derült ki az Európai Bizottság megbízásából tavaly szeptemberben készített felmérésből, amelyben az uniós polgárokat a bevándorlókhoz való viszonyukról kérdezték.
Az Eurobarométer különkiadása most összesíti a válaszokat, amelyeket a 28 tagállamban személyesen megkérdezett 28 ezer ember adott.
Kiderült – ami persze a kormánypropaganda miatt nem meglepő -, hogy az uniós átlagánál sokkal nagyobb gondnak tartjuk a bevándorlást és kevésbé hiszünk a beilleszkedés lehetőségében. Az is tanulságos, hogy mennyire rosszul mérik fel a válaszadók a bevándorlók arányát. (Itt ”bevándorló az a személy, aki az EU-n kívül született, és jelenleg legálisan tartózkodik egy EU országban”.) Magyarország lakosságának 2 százaléka ilyen bevándorló, de a válaszadók átlagosan 8,8 százalékot mondtak. De olyanok is bőven voltak, akik szerint már minden negyedik ember bevándorló az utcán.
Nálunk az uniós átlagnál sokkal kevesebben érintkeznek bármilyen módon bevándorlókkal. Nem meglepő módon a kevés valós tapasztalattal rendelkező országok közül kerülnek ki a legelutasítóbbak. Abban a kérdésben mi vagyunk a legelutasítóbbak, a bolgárokkal együtt messze leszakadva mindenki mástól, hogy gondot jelentene-e, ha egy bevándorlóval kellene barátkozni.
Abban a kérdésben is kitűnünk, hogy hosszútávon szükség van-e a bevándorlók beilleszkedésére a társadalmunkba. A magyarok és a bolgárok (41%) itt is nagyon messze állnak a nyugati és északi tagállamoktól.