Orbán bajban van! Védeni fogják az Európai Unió jogállami rendszerét

Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.

A jogállamisághoz kötődő új mechanizmus

Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság – most első alkalommal – „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

Az elfogadásról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”.

Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt.

Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását – húzta alá Juncker.

Az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben

Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti – közölte a bizottsági elnök.

Juncker hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

Kiemelte, az uniós források sok program és eszköz között oszlanak meg, ezért a programok számának – 58-ról 37-re – csökkentését javasolják. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül. A válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új uniós tartalék létrehozásával forrásokat biztosít az előre nem látható események kezeléséhez, többek között a reagáláshoz a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre.

Juncker hangsúlyozta, jelentős újításra van szükség az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat tekintetében is. Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon.

Több területen növelni kell a finanszírozás szintjét

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel hét százalékos csökkentést javasol.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró – a GNI 1,08 százaléka – kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró menne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.

Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában.

A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén – közölte.

Pénzügyi és technikai támogatás a kiemelt reformokra

Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely – összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel – pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.

A bizottság álláspontja szerint a hosszú távú költségvetés finanszírozása átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén történjen. Ennek érdekében a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához – közölte az uniós költségvetési biztos.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is. Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni – emelte ki.

Határvédelem, migráció, klímavédelem

Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.

Így nemcsak az eddigi, hanem az új közös feladatok, köztük a határvédelemmel, a migrációval vagy a klímavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásra is lenne elég lehetőség – mondta Olaf Scholz.

Hozzátette: a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervet azzal a feltételezéssel készítették, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetésről a brüsszeli bizottság szerdán bemutatott javaslatával elkezdődött vitának igen valószínű kimenetele, hogy GNI-arányosan 1 százalék lesz a befizetési kötelezettség.

Megjegyezte: a jelenlegi EU-s támogatási programok hatékonyságát is érdemes megvizsgálni, és a jövőben még inkább kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy csak olyan ügyekre, programokra, fejlesztésekre kell uniós pénzt adni, amely „európai többletértéket” jelent, minden EU-s állampolgár javát szolgálja.

Az Európai Bizottság javaslatára a német kormány egy külön állásfoglalásban is reagált, amelyet a pénzügyminiszter és a külügyminiszter jegyez közösen. Olaf Scholz és Heiko Maas közleménye szerint Németország „nyomatékosan törekszik az EU-s kiadások alapvető modernizációjára”.

Világos elkötelezettségre van szükség a közösség alapértékei mellett

A költségvetés kiadási oldalán meg kell találni a helyes súlypontokat és következetesen érvényesíteni kell az európai többletérték elvét. Ezen súlypontok közé tartozik az EU-s külső határ jobb védelme és a megerősített védelmi együttműködés – emelte ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) két politikusa.

Hozzátették, hogy az EU-nak erősíteni kell az innovációs képességét, hatékonyan meg kell védenie polgárait és képviselnie kell érdekeiket az egész világon.

Aláhúzták, hogy világos elkötelezettségre van szükség a közösség alapértékei mellett, és hogy Németország ugyan hajlandó felelősséget vállalni az EU erősítéséért, „de ehhez a terhek méltányos megosztása is hozzátartozik valamennyi tagország részvételével”.

Lehetőség lesz az uniós pénzek gengsztertempójú ellopásának megakadályozására

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, nem vonja meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat, de képes szankcionálni a Fidesz-kormányt annak bűnös és az európai szabályokkal ellentétes politikája miatt.

Amennyiben az Orbán-kormány folytatja az előző években megismert átláthatatlan és korrupciótól sújtott forráselosztási gyakorlatát, akkor az európai intézményeknek immár lehetőségük lesz arra, hogy felfüggesszék, csökkentsék vagy korlátozzák az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve magukhoz vonják azok közvetlen kifizetését. Ez az új gyakorlat rászoríthatja Orbán Viktort és a Fideszt, hogy végre hagyjon fel az uniós pénzek gengsztertempójú ellopásával és tartsa be az európai szabályokat – közölte a képviselő.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője közleményében úgy vélte: nincs gond a jogállamisággal Spanyolországban, ahol a rendőrség százszámra verhette véresre a katalánokat, de nem jelentettek problémát a magyarországi szemkilövetések sem az Európai Unió számára.

„Nem hagyjuk zsarolni magunkat” – jelentette ki a képviselő.

Berlin méltányos tehermegosztást sürget és egyetért az uniós kifizetések jogállamisághoz kötésével

Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban (2021-2027), és egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.

Olaf Scholz pénzügyminiszter egy más ügyben – a 2018-as szövetségi költségvetésről és a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervről – tartott berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.

A közös költségvetés legnagyobb nettó befizetőjeként számon tartott ország pénzügyminisztere a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába.

Ezt az összeget Németország ki tudja gazdálkodni, de nagyobb mértékű növelésre nem vállalkozna – jelezte a pénzügyminiszter. „Nincs elég fantáziám ahhoz, hogy miként tudnánk igazolni ennél nagyobb kiadásokat” – fogalmazott.

(MTI)