Ez a nap
Módosították a lengyel választójogi törvényeket
A lengyel kormánypárt szerint a változások a választások átláthatóságát célozzák, az ellenzék szerint viszont pártpolitikai érdekeket szolgálnak.
A szejm megszavazta csütörtök éjjel egyes választójogi törvények módosítását, az élénk parlamenti vita nyomán a változások több kompromisszumos megoldást is tartalmaznak.
A jogszabály elfogadása mellett a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 232 képviselője és két független honatya szavazott, 25-en nem voltak jelen, 199 képviselő nemmel szavazott, ketten pedig tartózkodtak.
A törvénymódosítást még a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia
A módosítások értelmében a jövő év novemberében esedékes önkormányzati választásoktól kezdve nem négy-, hanem ötévente tartanák meg a helyhatósági választást, a polgármesteri posztot pedig egy személy legfeljebb két választási cikluson át tölthetné be. Csökken a választókerületek száma, és lefaragják a községi, a járási és a vajdasági közgyűlésekbe egy választókerületben megválasztható képviselők számát is.
A 2019-ben esedékes parlamenti választások után mandátumát veszíti a jelenlegi összetételű országos választási bizottság (PKW). A majdani testület tagjainak egy részét a parlamenti pártok jelölnék, miközben az eddigi jogszabályok szerint őket az államfő nevezi ki az alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság javaslatára.
Ellenzéki képviselők szerint pártpolitikai érdekeket szolgál egyebek mellett az a módosítás, mely szerint a PKW műszaki és adminisztratív hátterét adó országos választási iroda (KBW) elnökét a belügyminiszter által megnevezett három személy közül választaná ki a PKW.
Az előterjesztők szerint a törvénymódosítások elősegítenék a választások átláthatóságát, demokratikusabbá tenné őket a többi között azáltal, hogy bevezetnék az átlátszó urnák használatát, és a választóhelyiségekben elhelyezett kamerák nyilvános internetes közvetítést tennének lehetővé. A voksok leadását lebonyolító választási bizottságon kívül egy külön, a leadott szavazatokat összeszámláló bizottságot állítanának fel minden körzetben, és nagyobb mértékben tennék lehetővé a megfigyelők jelenlétét is.
A voksolás technikai lebonyolítására vonatkozó megoldásokat a PiS már a 2014 őszén megtartott önkormányzati választások után javasolta, az akkor észlelt szokatlan jelenségek – az érvénytelen szavazatok kivételesen magas aránya, az exit pollok és a hivatalos eredmények közötti nagy eltérés miatt.
A parlamenti viták során több, az ellenzék és az országos választási bizottság által is előterjesztett módosító javaslatot fogadtak el. Az eredeti tervezet szerint a községi közgyűlések megválasztásakor teljesen megszüntették volna az egyéni választókerületeket, de egy módosító javaslat nyomán ezek a 20 ezernél kevesebb lakosú települések esetében megmaradnak.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Bese atya megelégelte szolgálatból felfüggesztését, újra „praktizálna” – Ha Szájernek lehet, neki miért ne….?
- Indián horoszkóp, nem is tudtuk, hogy ilyen van, pedig…
- Szájer József visszatér – Schmidt Mária visszahelyezi a tragikomikus körülmények között megbukott Fidesz-arcot a közélet és a politika színpadára
- Németh Szilárd a Fidesz-Jolly Joker: ha kell rezsit csökkent, nemzeti moziba-járóvá válik, most meg ez….
- Varga Viktor: Sárközi Ákos a „LeghatalmasabbharcosSèf”
- Ellentétben a politikai pártokkal, öt közlekedési szakszervezet összefogott
- Uniós fizetési felszólítást kapott az Orbán-kormány – Levonnák a pénzt – ha lenne miből, de…..
- Jól teszi, ha szerdától péntekig ki sem mozdul otthonról Budapesten
- Perintfalvi Rita: nerisztáni csinovnyikok, ezért nem értitek a „hősnek lenni” kifejezést!
- Félmeztelen nő borzolta a kedélyeket az M7-es autópályán