Ez a nap
Módosították a lengyel választójogi törvényeket
A lengyel kormánypárt szerint a változások a választások átláthatóságát célozzák, az ellenzék szerint viszont pártpolitikai érdekeket szolgálnak.
A szejm megszavazta csütörtök éjjel egyes választójogi törvények módosítását, az élénk parlamenti vita nyomán a változások több kompromisszumos megoldást is tartalmaznak.
A jogszabály elfogadása mellett a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 232 képviselője és két független honatya szavazott, 25-en nem voltak jelen, 199 képviselő nemmel szavazott, ketten pedig tartózkodtak.
A törvénymódosítást még a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia
A módosítások értelmében a jövő év novemberében esedékes önkormányzati választásoktól kezdve nem négy-, hanem ötévente tartanák meg a helyhatósági választást, a polgármesteri posztot pedig egy személy legfeljebb két választási cikluson át tölthetné be. Csökken a választókerületek száma, és lefaragják a községi, a járási és a vajdasági közgyűlésekbe egy választókerületben megválasztható képviselők számát is.
A 2019-ben esedékes parlamenti választások után mandátumát veszíti a jelenlegi összetételű országos választási bizottság (PKW). A majdani testület tagjainak egy részét a parlamenti pártok jelölnék, miközben az eddigi jogszabályok szerint őket az államfő nevezi ki az alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság javaslatára.
Ellenzéki képviselők szerint pártpolitikai érdekeket szolgál egyebek mellett az a módosítás, mely szerint a PKW műszaki és adminisztratív hátterét adó országos választási iroda (KBW) elnökét a belügyminiszter által megnevezett három személy közül választaná ki a PKW.
Az előterjesztők szerint a törvénymódosítások elősegítenék a választások átláthatóságát, demokratikusabbá tenné őket a többi között azáltal, hogy bevezetnék az átlátszó urnák használatát, és a választóhelyiségekben elhelyezett kamerák nyilvános internetes közvetítést tennének lehetővé. A voksok leadását lebonyolító választási bizottságon kívül egy külön, a leadott szavazatokat összeszámláló bizottságot állítanának fel minden körzetben, és nagyobb mértékben tennék lehetővé a megfigyelők jelenlétét is.
A voksolás technikai lebonyolítására vonatkozó megoldásokat a PiS már a 2014 őszén megtartott önkormányzati választások után javasolta, az akkor észlelt szokatlan jelenségek – az érvénytelen szavazatok kivételesen magas aránya, az exit pollok és a hivatalos eredmények közötti nagy eltérés miatt.
A parlamenti viták során több, az ellenzék és az országos választási bizottság által is előterjesztett módosító javaslatot fogadtak el. Az eredeti tervezet szerint a községi közgyűlések megválasztásakor teljesen megszüntették volna az egyéni választókerületeket, de egy módosító javaslat nyomán ezek a 20 ezernél kevesebb lakosú települések esetében megmaradnak.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- A TISZA Párt EP-képviselőjének felesége munkaügyi pert indított volt munkaadója, a minisztérium ellen
- Kamatot emelt az OTP a lakáshiteleknél – Követőkre talál?
- Lázár közszolga pökhend-üzemmódban: egy csekk és más semmi – 5000 Mrd, és viheti a Főváros a területet
- Ha azt hitte, hogy Orbán nem tudja meglepni, tévedett….
- Karácsony Gergely: győztünk!
- 4 ok, amiért megéri zöld energiára váltani
- Karácsony Gergely: ez nettó hazaárulás!
- Ezért állt le a reggeli csúcsban a 2-es metró
- Fiúk a szélről: Fico és Orbán – Jó étvágyat
- Nagy Ervin: tisztelettel kérdezem, Hankó úr, maguk gyengeelméjűek?