Ez a nap
Módosították a lengyel választójogi törvényeket
A lengyel kormánypárt szerint a változások a választások átláthatóságát célozzák, az ellenzék szerint viszont pártpolitikai érdekeket szolgálnak.

A szejm megszavazta csütörtök éjjel egyes választójogi törvények módosítását, az élénk parlamenti vita nyomán a változások több kompromisszumos megoldást is tartalmaznak.
A jogszabály elfogadása mellett a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 232 képviselője és két független honatya szavazott, 25-en nem voltak jelen, 199 képviselő nemmel szavazott, ketten pedig tartózkodtak.
A törvénymódosítást még a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia
A módosítások értelmében a jövő év novemberében esedékes önkormányzati választásoktól kezdve nem négy-, hanem ötévente tartanák meg a helyhatósági választást, a polgármesteri posztot pedig egy személy legfeljebb két választási cikluson át tölthetné be. Csökken a választókerületek száma, és lefaragják a községi, a járási és a vajdasági közgyűlésekbe egy választókerületben megválasztható képviselők számát is.
A 2019-ben esedékes parlamenti választások után mandátumát veszíti a jelenlegi összetételű országos választási bizottság (PKW). A majdani testület tagjainak egy részét a parlamenti pártok jelölnék, miközben az eddigi jogszabályok szerint őket az államfő nevezi ki az alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság javaslatára.
Ellenzéki képviselők szerint pártpolitikai érdekeket szolgál egyebek mellett az a módosítás, mely szerint a PKW műszaki és adminisztratív hátterét adó országos választási iroda (KBW) elnökét a belügyminiszter által megnevezett három személy közül választaná ki a PKW.
Az előterjesztők szerint a törvénymódosítások elősegítenék a választások átláthatóságát, demokratikusabbá tenné őket a többi között azáltal, hogy bevezetnék az átlátszó urnák használatát, és a választóhelyiségekben elhelyezett kamerák nyilvános internetes közvetítést tennének lehetővé. A voksok leadását lebonyolító választási bizottságon kívül egy külön, a leadott szavazatokat összeszámláló bizottságot állítanának fel minden körzetben, és nagyobb mértékben tennék lehetővé a megfigyelők jelenlétét is.
A voksolás technikai lebonyolítására vonatkozó megoldásokat a PiS már a 2014 őszén megtartott önkormányzati választások után javasolta, az akkor észlelt szokatlan jelenségek – az érvénytelen szavazatok kivételesen magas aránya, az exit pollok és a hivatalos eredmények közötti nagy eltérés miatt.
A parlamenti viták során több, az ellenzék és az országos választási bizottság által is előterjesztett módosító javaslatot fogadtak el. Az eredeti tervezet szerint a községi közgyűlések megválasztásakor teljesen megszüntették volna az egyéni választókerületeket, de egy módosító javaslat nyomán ezek a 20 ezernél kevesebb lakosú települések esetében megmaradnak.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Furfangos Fidelitasok -övék a jövő!?- frenetikus foglalatossággal fontoskodnak az EFOTT-on
- A szemednek hiszel, a zsebednek, vagy Takács Péternek? – Utóbbi elvárja, hogy neki…..
- Tarjányi Péter: a digitális bomlasztás a közösségi oldaladon – Dolgoznak a fiúk…..
- Budai Gyula, az Orbán-rendszer mindenese, feljelentő üzemmódba kapcsolt
- Juszt László: az év 28. hetében ezeket kérdezném Orbán Viktortól a fidesz-harsona mikrofonállványa helyében…
- Qvik fizetés és adatvédelem: hogyan felel meg a rendszer a jogszabályi elvárásoknak?
- Magyar Péter: nem volt még példa arra, hogy egy magyar párt nyíltan szövetségre lépjen egy magyarellenes román formációval
- Lévai Anikó és a politikusfeleségek csendes hatalma – avagy a NER hátországa
- Hiszi, nem hiszi? Napi horoszkóp, 2025. július 10., csütörtök
- Dr. Zamecsnik: nem üres politikai jelszó, hanem valós jogi forgatókönyv lehet a Tisza Párt „út a börtönbe” programja