Az atv.hu több neves közéleti személyiséget kért meg, mondják el, milyen kötelező olvasmányokat látnának szívesen a Nemzeti Alaptantervben. Elsőként L. Simon László véleményét adták közre. A képviselő nagyon színesen beszél, csak éppen a lényeget fedi el.
A kérdést L. Simon csak látszólag válaszolja meg
L. Simon szerint nagyon rossz vita folyik a Nemzeti Alaptantervről. A Fidesz országgyűlési képviselője úgy látja: ez valójában nem szakmai vita és nem a lényegről szól. Szerinte
nem arról kellene vitatkozni, hogy tanítható-e Herczeg Ferenc az iskolákban vagy nem, illetve ki az a három kortárs író, akik méltóak arra, hogy tanítsák őket, hanem arról, hogy hogyan érjük el, hogy a gyerekeink 15 év múlva olvassanak szépirodalmat.
Az igazi kérdés az, hogy megmarad-e a magyar szépirodalmat olvasó nemzetnek
L. Simon arról beszél, hogy miként lehet szépirodalomkedvelő olvasóvá nevelni a gyerekeket, nos sajnos a jelenleg a viták középpontjában álló NAT éppen ezen a téren rombolja a legtöbbet, hiszen azt minden kezdő pedagógus is tudja, hogy nehezen emészthető szövegekkel nem lehet fiatalokat rávezetni az olvasás ízére.
A képviselő által felsorolt három műnek: Gárdonyi Géza Egri csillagok, Petőfi János vitézének és Arany János Toldijának valóban ott a helye a nemzeti kánonban, ám ma egyikük sem alkalmas – talán az Egri csillagok kivételével- arra, hogy elcsábítsa és hosszan ott is tartsa a gyerekeket az olvasás világába. Hogy mely művek lennének valóban alkalmasak a „csábításra”? Nos, ennek a kérdésnek megválaszolása kellene, hogy legyen a NAT egyik legfontosabb feladata, ám az valós válaszok helyett, csak álságos nemzetieskedésben gondolkodik.
Pingback: L. Simon László újra töltve - a múzeumok legújabb fura ura - Városi Kurír