Kiemelt hírek
A kínaiak időt nyertek nekünk — Éltünk vele?
A világsajtó egészen kiemelkedő szellemi műhelye a The Economist szerkesztősége. Ez a világlap természetesen időben beszámolt a koronavírus fertőzés terjedéséről, és már február 29-i számában rendkívül pontos elemzést adott a várható következményekről, az egyes kormányok feladatairól. Ebből idézünk.
Ez vajon sikerült nekünk?
„Amíg az országban csak néhány fertőzés fordul elő, valamennyit követni lehet, fel lehet deríteni azokat, akiket már megfertőzhettek és elkülöníteni őket” — állapította meg az Economist szerkesztőségi cikke.
Ismerős forgatókönyv
„Amikor a betegség már szétterjedt a közösségben, az esetek egyedi követése hiábavaló. A kormányoknak fel kell készülni arra a szakaszra, amikor már a személyes találkozások ritkítása a cél, a nyilvános rendezvények törlésével, az iskolák bezárásával, a munkarend átalakításával és hasonló intézkedésekkel.
A kormányoknak el kell majd dönteniük, mennyire legyenek kemények az intézkedéseik. Irányítsa lépéseiket a tudomány. A nemzetközi forgalom korlátozása várható, de valójában csekély védelmet nyújt, mert az emberek megtalálják a mozgás lehetőségeit.”
„Mi” és „ők”?
„A kormányok egy darabig azzal is próbálkozhatnak, hogy úgy állítsák be a koronavírus terjedéssét, mintha „ők” fertőznének „bennünket”, ahelyett, hogy mérsékelnék a járvány terjedését „köztünk”. Ez azt jelenti, hogy a járvány kirobbanása után egész városok „Vuhan-típusú” karanténja alig nyújt védelmet óriási költséggel.”
Értékes időt kaptunk a felkészülésre
Február végén az Economist szerkesztőségi cikke már megállapította, hogy „a vírus nyilvánvalóvá tette a kínai autoritarianizmus erősségeit és gyengeségeit. Ez a vírus minden politikai rendszert tesztelni fog, amelyekkel kapcsolatba kerül, a gazdag és a fejlődő országokban is.
Kína időt vásárolt minden kormánynak, hogy felkészülhessenek a járványra” — emlékeztetett az Economist. Február 29-én így figyelmeztettek: — ”Ezt ki kell használniuk.”
