Kerítésen túl
Die Welt: Varga Judit – „Magyarország csak azt teszi, amit Európában mindenki csinál”
Varga Judit igazságügyi miniszter – a jobboldali konzervatív lap tudósítójának nyilatkozva – hamis hírnek nevezte azt az állítást, hogy a koronavírus krízisre reagálva a magyar kormány aláásná a demokráciát.
Azt mondta, Európában
„liberális véleménydiktatúra uralkodik”,
és név szerint is támadta a német kormány egy tagját. Boris Kálnokynak nyilatkozva Varga kikérte magának, hogy bárki azt mondja, Magyarországon arra használták ki a korona-válságot, hogy időben nem korlátozott rendkívüli állapotot hirdettek.
„A különleges állapot azonnal véget ér, amint már nem áll fenn veszély. Ez objektív kritérium”
– mondta. Úgy vélte, nem csak Magyarországon, hanem mindenütt ez
„végső soron elég világos lesz”.
Visszautasított Vera Jourova jogi biztos követelését,
hogy a magyar kormánynak „a közeli jövőben vissza kell adnia különleges felhatalmazásait”.
„A különleges állapotot nem fogjuk feloldani sem egyetlen nappal előbb, sem egyetlen nappal később sem, mint ahogyan szükséges”
– mondta Varga. A bírálatokról kijelentette:
„Nem kell általánosítani. Ameddig a szükségállapoti szabályozások az alkotmányon belül maradnak, és amíg működik az Alkotmánybíróság, addig nincs veszélyben a demokrácia”. Jogilag a rendkívüli állapotot a parlament oldja majd fel, amikor elmúlt a veszély. „Ez köti a kormányt, vagyis az új törvény erősíti a parlamentet”
Kálnoky hozzátette: azt nem mondta a miniszter,
hogy a parlamentben a Fidesz kétharmados többséggel bír, és aligha fog a kormányfő akarata ellenére dönteni. Kérdésre Varga leszögezte: akinek ez nem tetszik, annak a magyar választók akarata nem tetszik,
„ez politikai, és nem jogi kérdés. A szavazók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados többséggel ruházzák fel ezt a kormányt, és két év múlva majd újra döntenek”.
Kérdésre azt is kifejtette: a mostani törvény szerinti jogi helyzet végével automatikusan érvényüket vesztik az ennek keretében hozott döntések,
„de nem kizárt, hogy némely intézkedésnek tovább fenn kell maradnia, ezt majd a parlament dönti el, ez esetben viszont már szabályos törvényekről és nem rendeletekről kell majd beszélni”.
Kálnoky ehhez újra hozzátette: olyan parlamentről van szó, melyben a Fidesznek kétharmada van.
Varga igen határozottan kikérte magának
azt az állítást, hogy kikapcsolták volna a parlamentet, és arra hivatkozott, hogy a parlament egészen normálisan ülésezik az ülésszak június 15-i végéig, és normálisan működnek tovább a bíróságok és az Alkotmánybíróság, vagyis
„megvannak a fékek és ellensúlyok”.
Azt mondta, a kormány kizárólag akkor és abban lép a szokásos törvényhozási folyamattól eltérő módon, ha és amikor azonnali intézkedésekre van szükség a polgárok vagy például a gazdaság érdekében. A bírálatokat az
„európai liberális véleménydiktatúra kifejeződésének”
nevezte, és azt mondta,
a bírálókat az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmad van hatalmon.
Varga élesen bírálta Michael Roth német Európa-ügyi államminisztert, aki telefonált, de nem volt kíváncsi válaszokra, csak dokumentálni akarta, hogy kifejezésre juttatta az aggodalmát.
„Fel vagyok háborodva”
– mondta Varga, és különösen az uniós pártoktól több bátorságot és szolidaritást követelt Magyarországgal szemben.
Az Európai Néppárt vezetését azzal vádolta,
hogy a Magyarország elleni megnyilatkozásokkal a válságban szándékosan és teljesen feleslegesen feszültséget szít, noha a tagpártok többsége nem azt akarja, amit a vezetés. Végül egy kérdésre a miniszter azt is kifejtette: még nem hadigazdaság az, hogy 140 kulcsfontosságú céghez katonai koordináló stábokat küldtek ki.
„A létfontosságú vállalatok és működésük biztosításáról van szó. A polgárok és a cégek ezt nagyon kedvezően fogadták. Ebbe nem látnék bele túl sokat”
– mondta Varga Judit a lapnak.
Szerző
