Orbán úr, mi is az a dzsihád?

Egy hete kiveséztünk a magyar miniszterelnök reggeli rádióinterjúját, amelyből természetesen az MTI csak részleteket hajlandó közölni. Orbán ezen a pénteken sem hazudtolta meg önmagát. Igazi szószátyárként nyomta a süket dumát, ami a csövön kifért…

„Aki nem tud arabusul ne beszéljen arabusul”

Rögtön az elején belefutott egy óriási bakiba, egy olyan fogalmat használt teljesen tévesen, aminek semmi keresnivalója nincs egy miniszterelnöki interjúban.

„Tehát a helyzet úgy áll, hogy mindenki sötétben tapogatózik, de ők előttünk tapogatóznak a sötétben, ezért én laboratóriumként tekintek Ausztriára, nem fenyegetésként, tehát ha ők ott feloldanak bizonyos tiltásokat és próbálkoznak az élet normális menetéhez való visszatéréssel, akkor azt figyelni kell, jegyzetelni kell, elemezni kell, tanulni kell belőle, és ami bevált ott, azt szabad itt átvenni. Örüljünk, hogy végre egyszer nem mi vagyunk a kísérleti egerek, hanem valaki más – a földrajzi fekvésénél fogva – hamarabb hoz meg olyan lépéseket, amiket mi is szeretnénk meghozni, mert én pontosan tudom, hogy két vagy három gyerekkel otthon lenni, mondjuk, egy lakótelepi lakásban, de még egy kertes házban is, internetes oktatás, szóval az maga a dzsihád. Azt el tudom képzelni, ott mi történik.”

Mire gondolt a költő?

Hogyan jöhetett Orbán szájára a dzsihád. Melyik a rosszabb lehetőség, ha nem tudja, hogy ez a kifejezés mit jelent, vagy, ha nagyon is tudja?

„A dzsihád iszlám vallási kifejezés, ami az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti. Nem hivatalosan – elsősorban nyugati társadalmakban – mint az iszlám hatodik pillérét emlegetik. A muszlim jogtudósok többsége a fogalom „Allah útján való küzdelem” jelentését hangsúlyozza. A dzsihád más értelemben jelentheti a hit védelmét, a „szent háborút” is.”

Igen hétköznapi értelemben, a mai közbeszédben elsősorban ezt az utóbbi jelentést ismerjük, mint a muszlimok egyfajta „szent háborúja” a hitetlenekkel szemben.

A nyájas olvasó tegyen egy kísérletet és helyettesítse be az orbáni szövegbe a dzsihád helyére azt, hogy „keresztes háború”.

„…én pontosan tudom, hogy két vagy három gyerekkel otthon lenni, mondjuk, egy lakótelepi lakásban, de még egy kertes házban is, internetes oktatás, szóval az maga a keresztes háború.”

Így sem vagyunk beljebb. Eszembe jut az ominózus vicc, aminek a végén kiderül, hogy a nyuszika ül az erdő szélén, reszelgeti a körmeit és közben hülyeségeket beszél.

A Magyar Királyi Rádióban természetesen a riporter nem mer visszakérdezni, hogy jól hallotta-e a drága miniszterelnök urat.

A következő kérdésben előkerül a kórházi ágyak felszabadítása

Kérdés: „Sokan tartanak attól, hogy esetleg olyanokat is hazaküldenek a kórházakból, akiknek még, ugye, nem biztos, hogy haza kellene menni, nem biztos, hogy otthon el tudják őket látni.”

A fontoskodó Orbán szerint először vissza kell menni a kályhához

„Az elmúlt hetekben azért védekeztünk gőzerővel, nagy fegyelmezettséggel az egész országban, hogy lassítsuk a járvány terjedését. Azért lassítsuk, hogy közben föl tudjuk készíteni a magyar egészségügyet arra, hogy egy tömeges fertőzés esetén is meg tudja gyógyítani, meg tudja menteni az embereket. A védekezés abból a szempontból sikeres volt, hogy habár a vírust nem tudjuk megölni, de időt nyertünk, és a kórházainkat elkezdtük felkészíteni.”

Majd a miniszterelnök rákanyarodik a válaszra

„Én abból indulok ki, hogy Magyarországon van több mint ezer idősek otthona; ha minden idősek otthonából csak tíz ember kapja el ezt a fertőzést, és szorul kórházi kezelésre, az tízezer ember. Tehát a számok óriásiak. Most ugyan a napi számokat látjuk, amikor meghalt száz-egynéhány ember, ami persze mindegyik, külön-külön is nagy veszteség, de összességében ez egy viselhető szám, meg látjuk a megbetegedéseknek a számát, ami nemzetközi összevetésben szintén egy vállalható szám, de ez ma van, a jövő meg bizonytalan. Ezért nekünk a bizonytalan jövőre kell készülni. A szakértőket, orvosokat, tudósokat mind meghallgattuk. Én rendszeresen meg is hallgatom őket mind a mai napig, és én azt a következtetést vontam le, hogy Magyarország korfáját ismerve, az idősek arányát ismerve, a magyar településszerkezetet ismerve, a magyar kórházak elhelyezkedését az ország térképén ismerve, nekünk arra van szükségünk, hogy a legrosszabb esetre készülve legyen 8 ezer működő lélegeztető készülékünk, és legyen több mint 30 ezer ágyunk, amelyen kizárólag koronavírusos fertőzötteket tudunk ápolni.”

Orbán: Magyarországon van a nyilvántartásaink szerint 68 ezer kórházi ágy

„Ennek a 68 ezer kórházi ágynak a 34 százalékán nem volt beteg, tehát ezek olyan ágyak, amin nem volt beteg. Ahhoz, hogy a 68 ezer ágynak a felét fel tudjuk szabadítani, ahhoz további 16 százalék ágyat kell felszabadítanunk, tehát összesen a magyar kórházi ágyak 16 százalékán kellett meghozni azt a döntést, hogyha ott halasztható beavatkozásra várakozó beteg van, azt küldjük haza. Persze itt jön az a nagyon nehéz kérdés, különösen, ha az ember jogász végzettségű, mint én volnék, hogy mi a halasztható, és mi a halaszthatatlan betegség, illetve orvosi beavatkozás? Ennek az eldöntésére a politika nem vállalkozhat, mert nincs hozzá tudásunk, ez egy mély szakmai kérdés. Ezért egy orvosi grémium az, amelyik eldöntötte, hogy milyen beavatkozást tekint halaszthatatlannak, és mit halaszthatónak. És ez az orvosi grémium adta ki a szakmai iránymutatást a kórházaknak, hogy ne forduljon elő, hogy olyan embert is hazaküldenek, aki egyébként otthon nem kezelhető, illetve akin mindenképpen végre kell hajtanunk halaszthatatlan beavatkozásokat. Tehát én azt tudom mondani, hogy ez egy orvosi döntés és nem politikai döntés.”

Az igazi vészhelyzet az, amikor a politikus, jelesül egy miniszterelnök „el kezd szakérteni”…

Oxigént kell vezetni a falba

” intenzívvé alakítani ágyakat nem egyszerűen azt jelenti, hogy odatolok két készüléket, hanem oxigént kell vezetni a falba, az oxigént át kell onnan vezetni a lélegeztető készülékbe. A lélegeztető készülék nem egy pumpa, hanem egy rendkívül bonyolult gépezet, ezeket is volt módom megnézni, mindenfajta kijelzésekkel, egyéb életfunkciókat jelző kütyükkel, kivetítőkkel, tehát ez egy aránylag bonyolult művelet, ráadásul ki kell képezni az ott dolgozókat arra, hogy tudják használni ezeket a gépeket.”

Kérdés: Ugye, egy felmérés szerint Európában Magyarország a negyedik legbiztonságosabb hely a járványkezelése szempontjából. Ez mindenképpen elismerése az intézkedéseknek, de visszatérve még a gazdaságra…

„Bocsánat, ha megengedi, ezt olyan nagyon ne vegyük komolyan. Tehát egy mérkőzés 60. percében teljesen mindegy, hogy mi az állás, majd a 90. percben, amikor lefújják a mérkőzést, hogy háborús hasonlattal éljek: majd békekötéskor megnézzük, hogy végül is ki hogy’ végzett. Most még csak csatákról tudunk beszámolni, és az eddigi csatákat jól vettük. Ennyi és nem több.”

Húsvéti Orbániáda