Banánköztársaság
Vegyék tudomásul, hogy a Lajos nem kuplungos, Lali furfangos! Mint oly sokan, a bátor 133-ból
Lajosról manapság kezd terjedni, hogy hm….ööö….szóval… kalamol valami nála. Merthogy ritka ember az, aki szó nélkül benyalja, hogy neki ajándékozzák Európa egyik legnagyobb bankjának a harmadát.
Lajosról manapság kezd terjedni, hogy hm….ööö….szóval… kalamol valami nála. Merthogy ritka ember az, aki szó nélkül benyalja, hogy neki ajándékozzák Európa egyik legnagyobb bankjának a harmadát.
Úgy meg különösen,
hogy mindezt egy nemzeti gázszerelő kaliberű, kékvirágos otthonkában feszítő háztartásbeli, amúgy jóravaló kis töltöttgalamb teszi, aki a Lalival való mély, bensőséges kapcsolata előtt, legfeljebb, ha egy raffiacekker tulajdonosa lehetett. Bankot, azt meg nem is, talán, ha takarékszövetkezetet látott még. Az volt a faluban, na!
Aztán a hír, mint atombomba zuhant közénk, tarolva mindent:
a mi Lalink, a kedves – amúgy ismert BMW-mániás, malactulajdonos, és a legkevésbé sem stróman – mama, a szeretett nej, meg még ki tudja hányan a családból, a csengeri jótündértől szintén kaptak ajándékba néhány százmilliót. Közjegyző előtt. Szerződésben megerősítve. Teljesen életszerűen. Ápoló meg sehol!
Persze Lajos, aki saját tehetségénél fogva a kormánypárt alelnöke és nem mellesleg az országgyűlés rendészeti és honvédelmi bizottságának elnöke – meg is érdemli. Meg mi is! – egyértelmű, hogy áldozat. Csak az lehet.
Mert ilyen mocskos időket élünk!
Ez a szegény ember teljesen jóhiszeműleg néhányszor kikoccan Svájcba, a bánat tudja még hova, a csengeri örökösnővel – na, ez a behalás! – elmegy közjegyzőhöz is, ínhüvelygyulladást kap a sok ajándékozási szerződés alárajzolásától, és erre tessék!
Nem kapja meg még azt a rohadt néhány milliárdnyi ajándékot sem! Hát milyen egy aljas világ ez? Pedig annyira hihető volt az egész. Sz. Gáborné meg totál szimpi, a szép dzsörzsé otthonkájában.
A háládatlan magyar nép meg hiába röhögi ezt a szegény, végtelenül intelligens, bár lehet kissé hiszékeny embert, akire az ország honvédelme is rá van bízva. Mert a jóhiszemű Lajos áldozat! Vegye ezt mindenki tudomásul! Ez bárkivel előfordulhat….vagy nem, de mindegy.
Legyen elég!
Debreceniként visszautasítok minden olyan vádat, hogy K. Lajos bármilyen mentális zavarral küzdene! Na, jó, tényleg elég vicces fickó az biztos, meg kicsit lehet meredek, a hülyeségig szürreális csengeri sztori is, még akkor is, ha nagyon adja a szép otthonkájában a csengeri madám.
De, csend! Mert nem! Lajos nem szalajt! A legkevésbé sem. És a sztori is jó lett volna, ha eltelik néhány év, mindenki megnyugszik, a biznisz meg létrejön. Parázspénz lett volna, ahogy ezt mondani szokás. Színtelen-szagtalan. Jó sok.
Még NER-mércével is
Vegyék tudomásul, hogy a Lajos nem kuplungos, Lali furfangos! Mint oly sokan, a bátor 133-ból. Néhány milliárdért amúgy is megéri kockáztatni. Még akkor is, ha most nem jött be.
Hajrá Lajos! Majd legközelebb!
illusztráció: V.K.
Szerző
