Elszabadult az erőszak, se szó se beszéd, tarkón vágtak egy nőt – nők elleni erőszak az Európai Unióban

Az emberek világszerte egyre inkább ki vannak hegyezve egymásra, és ebben alighanem része van a sok hónapos szociális elkülönítésnek is. Néhányan elvesztették még a legminimálisabb képességüket is az együttélésre, egymás elviselésére, egyszóval az együttműködésre, és ennek az utóbbi hetekben szinte minden nap jelét is adja valaki. Mi másnak lenne betudható a legszélesebb skálája az úgynevezett napi erőszaknak?

Ököljog csak úgy

A Salgótarjáni Rendőrkapitányságon 2021. június 5-én személyesen tett feljelentést a sértett, miszerint aznap a hajnali órákban egy ismeretlen személy minden ok nélkül bántalmazta őt.

A nyomozók a végrehajtott széleskörű adatgyűjtés eredményeképp beazonosították és 2021. június 9-én a rendőrkapitányság épületébe előállították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 37 éves etesi lakost.

Beismerés

A férfi június 5-én 0 óra 30 perc körül a megyeszékhely belterületén, a buszpályaudvar közelében minden előzmény nélkül, egy alkalommal, nagy erővel megütötte a sértett tarkóját, aki ezután a földre rogyott. A nő az elsődleges orvosi vélemény alapján könnyű sérülést szenvedett, amely miatt magánindítványt terjesztett elő.

A Salgótarjáni Rendőrkapitányság épületébe előállított férfit a nyomozók garázdaság és könnyű testi sértés vétség megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte.

Nők elleni erőszak az EU-ban

• hetente mintegy 50 nő hal bele a családon belüli erőszakba
• 15 éves kor felett a nők harmada vált fizikai, vagy szexuális erőszak áldozatává
• a nők 35%-a tapasztalt erőszakos, uralkodó viselkedést a jelenlegi, vagy korábbi partnerétől
• az európaiak 74%-a gondolja úgy, hogy a nők elleni erőszak gyakori az országában
• Forrás: FRA-felmérés (2014), Eurobarometer-felmérés (2016)

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján tartott plenáris ülésen, David Sassoli EP-elnök hangsúlyozta:

„Idén a Covid19-válság felerősítette ezt az erőszakot, különösen a családon belüli erőszakot, és felszínre is hozta azt. Gyakran ez rejtett módon, zárt ajtók mögött történt, és nem volt lehetőség a menekülésre”.

Az EP-képviselők kijelentették, hogy a nők elleni erőszaknak véget kell venni

Felszólították azokat a tagállamokat, amelyek még nem tagjai a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó isztambuli egyezménynek, hogy azonnal csatlakozzanak hozzá. Ez az első jogilag kötelező nemzetközi megállapodás, amelyet az EU már 2017-ben aláírt, azonban több tagállam, köztük Magyarország, még mindig nem ratifikálta azt.

Az isztambuli egyezmény

Ez az első jogilag kötelező nemzetközi megállapodás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a nemi alapú erőszakot és jogi eszközöket tartalmaz a bűntettek megelőzéséhez, a büntetéshez, valamint az áldozatok védelméhez
az EU 2017-ben írta alá

„6 tagállam azonban még nem ratifikálta: Magyarország, Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovákia
Beszélnünk kell róla, hogy segítsünk az áldozatoknak megtörni a csendet, hogy kifejezzük elkötelezettségünket az erőszakmentesség és az egyenlőség megteremtése felé, és mindenekelőtt, hogy véget vessünk az erőszaknak.”

David Sassoli a nők elleni erőszakról.

Kapcsolódó

Az írónő második kísérlete Varga Judit miniszter irányba állítására - A családon belüli erőszak ne legyen politikai gumicsont