Mi így, Ti hogy? Szilveszteri szokások itthonról és a nagyvilágból!

A szilveszteri és újévi szokások közös célja szerte a világban, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak.  Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óesztendőtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott, végül 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elseje.

Ugye ismerős?

Feltehetően minden országban szilveszter éjszakáján hangzik el a legtöbb fogadkozás: lefogyok, leszokom a cigiről, figyelmes leszek a szeretteimmel, nem iszom alkoholt és ezeket akkor rém komolyan is gondolják a az elszántak. Aztán vagy lesz belőlük valami, vagy nem, de évről évre eljátszunk a gondolattal, hogy most tényleg…..!

Miért pont a pezsgő?

A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.

A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

Magyarország

Sok családban szokás szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon! A lencse, a bab vagy bármilyen más apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. Viszont a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül. Jó tanács:

aki bulizni megy, még indulás előtt tegye ki az asztalra a fazék lencsefőzeléket!

Szintén szerencsés lesz az az ember, aki újév napján malacot eszik. Tudniillik

a malac előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét“, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja szerencsénket.

Óvatosan kell bánni a hallal, mert a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is.

Amit tilos….

• a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza,
• levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból,
• kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit is, beleértve a pénzt és a használati tárgyakat is,
• orvoshoz menni vagy orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt.

Ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az éppen az ellenkezőjét jelenti, mégpedig szerencsét. Rendkívül fontos: újév napján ne veszekedjünk! Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni. (Forrás)

Görögország: gránátalmák felakasztása és összetörése

A podariko egy görög szokás, amely nagyjából “jobb lábat” jelent, és célja, hogy szerencsét hozzon az év elején. Az ünnep előtt a háztartások gránátalmát akasztanak az ajtóra, amelyről úgy gondolják, hogy a szerencse, a jólét és a termékenység jele. Szilveszter éjfél előtt mindenki lekapcsolja a villanyt és elhagyja a házat, hogy aztán valaki jobb lábbal beléphessen a házba. Ha helyesen csinálják, ez szerencsét hoz a családnak az évre. Ezután egy második személy jobb kezébe veszi a gránátalmát, és az ajtóhoz csapja, hogy megnézze, mennyi szerencsét hoz – minél több lédús mag folyik ki belőle, annál jobb.

Svájc: tejszínhabot a padlóra

A svájciak egy adag tejszínt cseppentenek a padlóra, amelyről úgy tartják, hogy szerencsét, gazdagságot és békét hoz a következő évben.