Kérjük alázatosan…!? A petíció hiábavalósága

Drága feleim! Attól tartok, ennek nem sok értelme van! Szerda hajnalban e-mail-ben megkaptam a felszólítást, hogy csatlakozzam a petícióhoz, amelyben a Civilek a demokráciáért elnevezésű szervezet azt kéri:

„Kedves Barátunk!

Támogasd petíciónkat!

Márki-Zay Péter vitára hívta Orbán Viktort. A demokráciákban bevett gyakorlat a miniszterelnök-jelöltek vitája. A választóknak joguk van tudni, mit gondolnak az ország helyzetéről és jövőjéről azok az emberek, akik arra készülnek, hogy miniszterelnökként vezessék Magyarországot.
Gyakoroljunk nyomást Orbánra együtt, hogy fogadja el a meghívást, és álljon ki nyilvános vitára!”

Aláírtam

Hogyne írtam volna, ámbár nem remélem, hogy a „kérjük alázatosan” nyomásgyakorló(?) petíció nyomán erre a vitára sor kerülhet. És nem azért, mert félcédulás Hollik István a maga szokásos pimasz módján ostobaságokat beszél főnökről és beosztottról, hanem mert Orbán Viktornak és a Fidesznek nem érdeke egy ilyetén szellemi összecsapás. Az érvelés több nyomvonalon vezethető.

Ráolvasással nem lehet nyerni

1./ Az ország állapotát, a gazdaság teljesítményét, az államháztartás helyzetét, a nagy közszolgáltató rendszereket és nem utoljára az igazságszolgáltatást és a közügyek ellenőrzésére hivatott szervezetek működését jellemző tények egymás mellé sorakoztatva eléggé rémes képet adnak. Egy vita során Orbán Viktor csupán a legutóbbi fél évben folytatott választási osztogatást emlegethetné, mint újraválasztása mellett szóló érvet, s ez az érv bizonyára elég nyomós lenne-lehetne egy vitában. Ám az infláció lassan semmivé teszi a kiporciózott egyszeri jövedelmi többletet, s a választók ezt a mindennapokban nagyon is megérzik. Ráolvasással nem lehetetlen, de mégis nehéz választást nyerni, ha az ellenérvelésben nyíltan szembe jön a valóság.

Az adózó fizeti, nem Orbán

Ráadásul sokan, akik az összefüggéseket tovább gondolják, megértik, hogy a 42 ezer milliárdos államadósság, s vele együtt a tavalyi több mint 5000 milliárd forintos költségvetési hiány részben további lendületet ad az inflációnak, részben előbb-utóbb takarékossági intézkedéseket követel meg akármely kormánytól, s annak költségeit nem Orbán Viktor fizeti majd, hanem az adózó polgár. A regnáló korrupt kormány pedig az Európai Uniótól egyelőre nem kap segítséget, mert nem tesz eleget az Unió jogállami követelményeinek, nem fékezi meg a korrupciót és nem teszi lehetővé a támogatások felhasználásának uniós ellenőrzését.

Mennyi lesz a kereset!?

Egy vitában Orbán Viktor csak az EU már-már napi gyakorlattá vált szidalmazásával, sorosozásba rejtett antiszemita szólamokkal, és a délibábos nemzeti szuverenitással érvelhetne olyan választók előtt, akiket érthető módon elsősorban az érdekel, mennyi lesz a kereset, mikor fékezik meg a kenyér, a hús és a benzin árának emelkedését, mikor állítja helyre a kormány az egészségügy működőképességét és vet véget a járványnak, valamint gondoskodik-e arról, hogy a jövő nemzedékek végre tisztességes oktatást kapjanak alsó, közép- és felsőfokon. Minderről azonban Orbán Viktor nem képes sem jót sem hiteleset mondani a választóknak, mert a kormány minden ügyben hazudozik, titkolózik, elhallgatja a tényeket, és uralva a tájékoztatási csatornák 80 százalékát félrevezeti a választókat. Éppen Orbán Viktor élő vitában szembesülne a tényekkel? Ugyan miért tenné? Hiszen ezzel kockára vetné a tényekre vak híveinek támogatását. Nem lesz miniszterelnök-jelölti vita.

Már nincs demokrácia

2./ A civil szervezet ajánlásban azt említi: „A demokráciákban bevett gyakorlat a miniszterelnök-jelöltek vitája. A választóknak joguk van tudni, mit gondolnak az ország helyzetéről és jövőjéről azok az emberek, akik arra készülnek, hogy miniszterelnökként vezessék Magyarországot.”
Demokráciákban? Lehet. Bizonyára. Kétségen felül. De Magyarországon már nincs demokrácia, csak a demokrácia látszata, az is alig-alig. A minap a fideszes képviselők (a nekik kellemetlen téma megvitatására) jó szokásuk szerint meg sem jelentek a nemzetbiztonsági biztosság ülésén. A parlament működése ezzel a 133 főnyi senkiházi fideszes többséggel egyszerűen röhejes, ugyanakkor szégyenteljes. A megvesztegetéssel vádolt egykori államtitkár, a csalással, lopással vádolt fideszes képviselők ott ülnek a Házban és szavaznak, élvezik tiszteletdíjukat és juttatásaikat. A kormány és a fideszes többség napjainkra 31 fontos, elvben a kormánytól független irányítási és ellenőrzési szervezetet hozott létre, illetve vont az idők végezetéig szóló kinevezésekkel és jogkörökkel a hatalma alá. Ma gyakorlatilag minden fontos közügyben (és többször magánügyekben is – pénzdolgokban biztosan!) Orbán Viktor miniszterelnök személyesen hoz döntést – akkor is, ha a terítéken levő (szakmai) ügyről éppen fogalma sincs.

Lopnak. Na és?

Az ország már-már kétségbeejtő erkölcsi rothadás állapotában van, hiszen például a választók mintegy 60 százaléka az égbekiáltó kormányzati korrupciós ügyek hallatán csak a vállát vonogatja, vagyis a lelkek tekintélyes hányadát meg sem érinti a tudat, hogy éppen uralgó választott vagy kinevezett vezetőik (még a járvány elleni védekezésre szánt közpénzből is) nap-nap után meglopják őket. Orbán Viktor pedig heti péntek reggeli igehirdetésével lebeg a vizek felett, mint a nemzet atyja, sőt mint maga, az Atya, és lendületes szófosással széles körben hírét hinti remek kormányzásának, a nagyszerű orosz, kínai és türk-kipcsak-hun kapcsolatoknak; és ezzel szemben az Unió, Biden, a Soros-birodalom, Gyurcsány és a baloldal állandó áskálódásainak. Vajon egy Orbán-féle lelkületű politikai kalandor ép ésszel kockára tenné hatalmát egy nyílt vitában a tények és egy felkészült partner ellenében, amikor már többször is vesztett ilyes vitákban, sőt egyszer éppenséggel feltörölték vele a padlót? Aligha!

„Csak a Fidesz”

3./ Mindennek jelentősége eltörpülhet a mellett, hogy a Fidesznek rengeteg (adófizetőktől szerzett) pénze van választási célokra. Tízszer annyi plakáthelye van, mint az ellenzéknek. Övé a tömegtájékoztatás 80 százaléka. Övé a köztévé és a közrádió. Az Országos Választási Bizottságban, a helyi választási bizottságokban ők az urak. A választókerületek határait tetszésük szerint vonták meg. A Fidesz-párti külhoni magyarok korlátlanul szavazhatnak, az emigrált, ellenzéki magyarok a szavazásban akadályoztatnak. A választás rendjét a kormány parancsa szerint működő erőszakszervezet ellenőrzik, a jogviták jobbára fideszes befolyás alatt álló döntési testületek elé kerülnek.
Vagyis hát – mindent mérlegelve – ugyan mi a nyavalyának vállalna Orbán Viktor, a nyílt vitában gyenge, de birtokon belül levő kipcsak fősámán nyilvános eszmecserét holmi „nemzetbiztonsági kockázatot” képviselő, „baloldali” akárkivel, aki súlyos igazságokkal és talán hatásos vitakultúrával is felvértezve állna ki vele szemben a porondra.

A kritikus tömeg

De a petíciót azért aláírtam. És arra biztatok mindenkit ezen a portálon, hogy írja alá ő is. Azt nem remélem, hogy ez a kérés Orbán Viktort és kampánycsapatát akár csak megérintené, hiszen olyan a bőrük, mint a rinoceroszé. De ha a petíciót elég sokan aláírják, abból már megszülethet a kritikus tömeg, és a kritikus tömeg veszélyes lehet az illiberális-nemzeti-keresztény-demokrata, csak hazudozni képes tolvaj „Csak a Fidesz” diktátor hatalmára.
De miniszterelnök-jelöltek között nyílt tévé-vita? Az most és itt nem lesz.

Ezt olvashatták  eddig a VK-n a mai napról!