„Kár, hogy nem figyeltem jobban”, avagy így spóroltak szüleink, nagyijaink ínséges időkben!

Azt hittük, ez már a múlt, letudtuk, de manapság jól jönne az a temérdek fifika, amire gyerekként hallottunk a felmenőktől és amire egyáltalán nem figyeltünk, hiszen „az már olyan régen volt”, meg „had meséljen a nagyi….”.

Aztán tessék!

A HVG felhívást tett közzé, amiben arra kérte olvasóit, hogy próbálják felidézni, hogy nagyszülei hogyan takarékoskodtak a családi erőforrásokkal. A jelentkezők olyan korok tanulságait idézték meg, amikor nem volt ciki a zsíros és a vajas kenyér, bevett volt, hogy a dolgokat nem megvették, hanem kölcsönkérték, és nem volt kidobott étel.

2022 Magyarországán újra aktuális a nagyi-praktika….

Válságok, katasztrófák, élhetetlennek tűnő, mégis átélt időszakok a szüleink, nagyszüleink generációinak már kijutottak, létezik tehát egy felhalmozott tudás, amely sok vészhelyzetre ad megoldást. Ez a fajta tudásmegosztás a közösségi oldalakon is beindult, megy az ötletelés, a kibeszélés, a szembenézés, a szelektálás az igények és a szükségletek között. Nézzük, mire emlékeztek az olvasók!

„47 évesen, elvált szülők gyerekeiként jónéhány spórolós trükkön volt „szerencsém” felnőni a testvéremmel. Alap volt, hogy a napot a fűtött konyhában töltöttük, csak estére melegítették be a szobát, ágyba bújáskor pedig lezárták. Reggel a jó meleg tea felmelegített. A gyerekek egymással fürödtek, illetve egymás vizében. Kézmosáshoz nagymamám kis lavórt tett a hokedlire, törölközővel, nem lehetett folyatni a vizet. Mosás csak hétfőn volt nálunk. Szombaton azért volt leves és kalács, mert a sparhelt be is fűtötte a teret. Gyakran ettünk szalonnát, héjában főtt krumplit vacsorára – laktató, olcsó volt. Újságpapírral és ecetes vízzel tisztítottuk az ablakot.”

Rengeteg befőzés ment nyáron, hogy télre spóroljunk. Illetve volt konyhakert, a sárgarépától a zelleren át a kaporig minden volt benne. Locsoláshoz az utcai kútról hoztunk vizet kannákban, vödörben. Mi, gyerekek egy fagyit kaptunk kisiskolásként, kiskanállal szépen elosztva ettük. Testvérként sose kaptunk két dolgot – mindig egyet, és el kellett osztani: csokit, gyümölcsöt….”

Másikuk….

„Ha nem ettünk meg valamit, anyám átalakította: zöldborsófőzelékből zöldborsólevest csinált, kalácsmaradékokból, kakaós csiga darabjaiból pedig máglyarakást. Anyukám a száraz kenyeret textilzsákba gyűjtötte, és morzsát házilag készítette. Paradicsomleveshez a száraz kenyeret felkockázta és olajban megpirította. (…) Anyám abban a vízben, amiben fürödtünk, áztatta a ruhákat, amelyeket másnap kimosott. A kád mindig tele volt áztatott ruhaneművel. A debreceni főbérlő néni sosem használt porszívót, mindig az udvaron álló porolót használta, és ott ütötte a szőnyeget. Anyám wc-használathoz a wc-papír mellé olyan dolgokat is tett, mint a megmaradt selyemcsomagolás a virágcsokorról. Mindent eltett, hátha jó lesz valamire: celofánt a szegfűről, amit kapott, befőttes üvegeket, az ajándékokról visszamaradt csomagolást, megüresedett bébiételes üvegből fűszeres üveget csinált, szaloncukor dobozból lett a karácsonyfa díszek doboza. Rongyos ruhából portörlő lett.”

A további történeteket ide kattintva olvashatja. Ha Önnek is eszébe jutna egy, kérjük küldje el az info@varosikurir.hu emailcímre.

Friss híreink!

• Juszt László: bikfanyelvről magyarra fordított salátatörvény
  Megosztás Ahogy manapság, úgy a múltban sem volt kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki, vagy valami beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét és azonnal reagál. Most a regnáló újabb salátatörvényét fordította le „bikfáról” érthetőre. Ezúttal a kultúra a soros… „Megint egy u.n. “salátatörvény”, amelyben igen… Read more: Juszt László: bikfanyelvről magyarra fordított salátatörvény
• Magyar György: karambolhoz vezet, ha szembe megyünk az uniós forgalommal
  Megosztás Az uniós jog ott is jelen van a mindennapi életünkben, ahol nem is gondolnánk. Az EU alapjogi chartája kifejezetten nevesíti többek között, hogy a „gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Amennyiben erről egy európai parlamenti képviselő kíván meggyőződni, a kérdéseire választ kell kapnia. Az meg külön indokolást követelne, ha nem engedik,… Read more: Magyar György: karambolhoz vezet, ha szembe megyünk az uniós forgalommal
• Csak beszél, vagy mond is valamit?
  Megosztás Nagy Márton gazdasági miniszter a minap lakossági fórumon tájékoztatta fővárosi XVIII. kerület gyanútlan érdeklődő közönségét a fontosabb gazdasági dolgokról, merthogy – egyebek mellett – ez a dolga. Hogy miről beszélt, és hogy mit mondott, az két dolog. Az elsővel most ne foglalkozzunk, mert amiről beszélt, az nem túl érdekes. Ámde amit mondott, az tényleg… Read more: Csak beszél, vagy mond is valamit?
• Szanyi Tibor: ahová a pénz megy, ott zajlik a politika
  Megosztás Mindig elbűvölt, ahogy a legnagyobb boxmeccseken, vagy akár más profi mérkőzéseken eleve felosztják, hogy a sokmillió dolláros bevételből ki és miként részesedik – az eredménytől függetlenül. Nyilván ezen esetekben is van valamekkora mozgó hányad, de a pénz java része magáért a fellépésért jár, kvázi előre. Valami ilyesmit látok megtörténni a hazai pártpolitikában A Fidesz,… Read more: Szanyi Tibor: ahová a pénz megy, ott zajlik a politika
• Azt hittem, hogy a „kés, villa, olló, gyerek (és Orbán) kezébe nem való” mondás csak magyarul létezik – Napi Lendvaiság
  Megosztás Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most a csütörtöki nap történéseire reflektál… Várhelyi Olivért ugyan pótvizsgával, de végül átengedték Lehet belőle… Read more: Azt hittem, hogy a „kés, villa, olló, gyerek (és Orbán) kezébe nem való” mondás csak magyarul létezik – Napi Lendvaiság