Tanítanék az Országgyűlésben, Latorcai János megszakította a plenáris ülést

Az Országgyűlés hétfői ülésén az azonnali kérdések órájában az LMP képviselője kérdezett az oktatásról, miközben a karzaton megjelentek a Tanítanék mozgalom aktivistái, akik a pólójukra nyomtatott betűk segítségével saját magukra hívták fel a figyelmet.

Latorcai János levezető elnök azonban tiltott véleménynyílvánítás miatt szünetet rendelt el

Csárdi Antal (LMP) kiemelte: az oktatási rendszer az összeomlás határán van, csak a pedagógusok végtelen elkötelezettsége tartja életben.

Az ülést vezető Latorcai János kijelentette: a karzatról megzavarták az ülést, ezért szünetet rendel el, amíg a zavart keltők nem távoznak. A karzaton tüntetők pólójukon a Tanítanék feliratot jelenítették meg.

A képviselő felszólalását folytatva kifejtette: a pedagógusbérek napról napra kevesebbet érnek. A kormány elkötelezettsége nem érhető tetten ebben a kérdésben, hiszen a kormány is tudja, hogy milyen sokat vesztettek értékükből a pedagógusbérek – vélekedett. Hozzátette: ez a helyzet nem használ az oktatásnak, az országnak.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt percek is megmutatták, mire képes az ellenzék; valamilyen politikai hasznot remél az akciókból, de valójában nem segíti a pedagógusokat. Az ellenzék nem szavazza meg a kormány pedagógusokat segítő intézkedéseit – tette hozzá.

Közölte: amikor az ellenzék megmutathatná, hogy partnere a kormánynak a pedagógusok támogatásában, nem él ezzel a lehetőséggel.

A Tanítanék képviseletében tanárok és diákok az Országházban hívták fel a döntéshozók figyelmét az oktatás rendszerszintű válságára és a 9 követelésükre

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!

3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!

4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!

5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!

6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!

7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!

8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!

9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Momentum: hány pedagógust terveznek még kirúgni?

Tóth Endre (Momentum) felidézte, hogy eddig összesen 13 pedagógus esett áldozatul „a láthatatlan rendőrminiszter önkényének”, akkor, amikor országossá vált a pedagógushiány. Még mindig nem értik, hogy a csend az nem rend – hangoztatta.

Hány pedagógust terveznek még kirúgni? Ki fog így tanítani? – kérdezte, azt is tudakolva, hogyan érvényesül a diákok érdeke akkor, amikor kirúgják egy iskola egyetlen kémiatanárát, vagy egy végzős osztály osztályfőnökét.

Szerinte a Fidesz-kormány megint kinyilvánította, hogy a diákok, a szülők és tanárok nem számítanak neki, és nemhogy nem hajlandó a tanárok béremelésére költeni, de még ki is rúgja a pedagógusokat. Ez a jövőgyilkos politika teszi tönkre a magyar családokat – jelentette ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke korábban azt mondta, mérhetetlenül sok az iskola Magyarországon. Ez számszerűsítve hány iskola bezárását és hány pedagógus kirúgását jelenti? – kérdezte.

Elmondta azt is, hogy 2011/2012-es tanévben 167 ezren dolgoztak az oktatásban, a 2021/2022-es tanévben pedig 165 ezren, közben a diákok létszáma is csökkent. Honnan veszik, hogy tizenhatezer pedagógus hiányzik? – tudakolta.

MSZP: ki az engedetlen?

Hiller István (MSZP) azt a kérdést tette fel: mi a kormány véleménye arról, hogy tizenhárom tanárt bocsátottak el engedetlenség miatt; olyanokat, akik az ország legjobb iskoláinak tanárai és érettségire készítenek fel diákokat. 

Ki az engedetlen? – kérdezte. Szerinte a kormányzat megszegte az ígéretét azzal, hogy a pedagógusok bérét egy idő után már nem kötötte a minimálbérhez. Azt is szóvá tette, hogy a sztrájkjog is a sztrájk folyamata közben változott. 

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: senkit nem ér hátrány azért, mert él a törvényes sztrájkjogával. Megjegyezte: ez nem volt mindig így. 

Rámutatott arra is, hogy tervezhetőbben lehet sztrájkolni, hiszen csak öt nappal korábban kell azt bejelenteni, korábban ez az idő fél év volt. Hozzáfűzte: Németországban nem sztrájkolhatnak a tanárok. 

Úgy fogalmazott, ritka az a demonstráció, amikor a kormány azonnal közli: egyetért a követelésekkel. Bért kíván emelni a kabinet – hangsúlyozta.

Párbeszéd: semmit sem tettek a pedagógusbérek felzárkóztatásáért

Szabó Tímea (Párbeszéd) arra emlékeztetett, hogy a kormányzat már 2016-ban megígérte: a pedagógusok bére egy-két éven belül eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Mint mondta, ez máig nem valósult meg, de azt is sérelmezte, hogy csupán a 80 százalék a cél. 

Szerinte azonnal meg lehetne emelni a tanárok bérét 50 százalékkal, az ehhez szükséges 286 milliárd forint kigazdálkodható. Mikor emelik meg tisztességgel a pedagógusok fizetését? – kérdezte. 

Navracsics Tibor azt felelte: az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében a tanárok jövedelme 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-ben csaknem 72 százalékát, 2025-ben pedig a 80 százalékát éri majd el, vagyis három év múlva több mint 777 ezer forint lesz. 

Hozzátette: mivel a diplomás átlagbérnek a pénzügyi és a magánszektor is a része, amellyel az állami szektor nem veheti fel a versenyt, így annak 80 százalékát tudják biztosítani a tanároknak.

DK: vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre? 

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, a pedagógusok bére szégyenletesen és lehetetlenül alacsony. Példaként említette, hogy egy budapesti gimnázium nemrégiben ugyanannyi nettó fizetésért keresett délutáni takarítót, mint egy szakját angol nyelven is oktató pedagógust.

Egy „normális országban” ilyenkor a szakszervezet tárgyalásokat kezdeményez döntéshozókkal, ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor sztrájkba hívja a dolgozókat. Magyarországon azonban a kormány megszüntette a sztrájk lehetőségét, azokat a pedagógusokat pedig, akik ez elleni tiltakozásul a polgári engedetlenség eszközével éltek, rendkívüli felmondással bocsátották el. „Ez nem büntetés, hanem megtorlás” – fogalmazott. 

A képviselő jelezte, a Kölcsey Gimnázium tanárainak kirúgása után kereste Marosi Beatrix tankerületi vezetőt, aki azonban 60 napig nem válaszolt a megkeresésre. 

Azt kérdezte, vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre, és ha igen, mit tesz a kormány azért, hogy ők is betartsák ezt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ha az ellenzéki képviselő eszmét szeretett volna cserélni a köznevelés kérdéseiről, akkor végig részt kellett volna vennie az oktatás kérdéseiről rendezett parlamenti vitanapon. Politikust kellett volna kérdeznie és nem köztisztviselőket nyomás alá helyezni, politikailag megtámadni – vélekedett.

Hangsúlyozta, Magyarország normális ország, ahol lehet sztrájkolni. Annyi a feltétele, hogy öt nappal korábban be kell jelenteni, hogy sztrájkolni szeretnének, három nappal korábban azt, hogy hányan vesznek részt a sztrájkban, hogy egy nappal a sztrájk előtt az intézményvezető meg tudja állapítani, melyik órák lesznek megtartva. 

Barkóczi Balázs a választ nem fogadta el.

Forrás: MTI

Államtitkár: furcsa nagyon sok pedagógusnak, hogy az a négy- hat óra, amit oktatással kell tölteni, az munkaidő”, ami elvesz abból az időből, „amikor ő különórát tud adni diákoknak 6-7-8 ezer forintért óránként