Connect with us

Tech - Tudomány

Az öregedő kutyus természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek

hűség
Megosztás

A kutya mint társállat számos ökológiai, etológiai és élettani szempontból hasonlít az emberhez, ezért természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. 2016-ban öt éves kutatási projekt indult az emberrel együtt élő kutyák öregedésének vizsgálatára, viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten. A vezető kutató Kubinyi Enikő, az ELT E Etológiai Tanszék munkatársa.

Lefektetik a „kutyagerontológia” alapjait

A Szenior Családi Kutya Program kutatásának fő célja olyan módszertan kidolgozása a legkorszerűbb biológiai módszerekkel, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul.

A kutatók a „kutyagerontológia” alapjait szeretnék lefektetni. Dokumentálják az öregedés során megjelenő memória- és végrehajtó funkciózavarokkal járó neurális elváltozásokat. Ilyen például az agyi atrófia (sorvadás) következtében megjelenő agykamra-térfogat növekedés. Betegségtünetek előfordulásának, súlyosságának elemzését a különböző kezelések függvényében csak laboratóriumi kutyákon végeztek korábban. A laboratóriumi populációk azonban – főként emberekkel kapcsolatos viselkedésükben –jelentősen eltérnek a családi kutyákétól.

Genetikai kockázati tényezők

Az emberekhez hasonlóan, csoportosítják, diagnosztizálják az idős kutyákat. A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek (például családtagok felismerésével kapcsolatos problémák), ismétlődő (sztereotíp) viselkedések, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint csökkent képesség a feladatok utasításra történő végrehajtásában.

Az új diagnosztikai eszköz állatorvosok számára is megkönnyíti a terápiák közti választást, a prognózis felállítását. Azt kutatják, melyek az életmódbeli és genetikai kockázati tényezők, illetve védőfaktorok az öregedésben. Mivel társállatként ugyanazok a káros környezeti tényezők érik a kutyákat, mint az embereket (vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód, stb.) számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenség vizsgálatát is lehetővé teszik.

Vizsgálják, mi a különbség a kis és a nagy termetű kutyák öregedésében. A kutyafajták élettartama elsősorban testméretüktől függ. A nagyobb (70-80 kilogrammos) kutyák átlagosan 7-8 évet élnek, 6 évvel kevesebbet, mint a 10-20 kilósak. Az azonos testméretű kutyák közül a keverékek élnek tovább. A testmérettel és fajtatisztasággal összefüggő élettartambeli különbségek biológiai hátterének feltárása jelentősen segítheti az öregedést befolyásoló, feltehetően főként genetikai faktorok azonosítását.

Idősödő, nagy testű kutyákat keresnek

Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve vizsgálják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amire e csoporton kívül más még nem vállalkozott. A vizsgálatokat 6–8 perces mozdulatlan fekvésre tréningezett kutyákon végzik.

Jelenleg csak az Egyesült Államokban van hasonlóan képzett kutyacsoport. A kutatás során több mint száz idősödő kutya életét követik négy éven át. Ehhez várják nyolc, 50–80 kilós, hat évnél idősebb kutyák gazdáinak jelentkezését, akik rendszeresen részt vennének a Szenior Családi Kutya Program vizsgálataiban.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük