Gyermekrabló sasok

A nagy velencei utazó, a XIII–XIV. század fordulóján élt Marco Polo a közép-ázsiai kirgiz törzseknél tett látogatása során félelmetes légi fegyverekről számolt be: tökélyre fejlesztették a kőszáli (vagy más néven szirti) sasok kiképzését és bevetését. Vagyis már sok évszázaddal ezelőtt rendelkezésükre állt az emberi akaratnak engedelmeskedve levegőbe emelkedő, tökéletesen manőverező és a kijelölt célpontra halálos csapást mérő légierő.

Mielőtt legyintenénk…

A sas-különítményt nemcsak kis testű prédára lehetett irányozni. Szarvasokat, vadkecskéket, rókákat és farkasokat is vadásztak a kirgiz repülő vadászok.

Belső-Ázsiában ősi hagyomány a farkasok gyérítése sasokkal. Az egyik legkiválóbb kirgízai idomított sasról följegyezték, hogy tizennégy farkast ejtett el egyetlen nap alatt!...

Imponáló adatok

A kőszáli sas imponáló paramétereinek köszönheti félelmetes képességeit.

A kőszáli/szirti sas súlya a 7 kilót, testhossza a 90, szárnyfesztávolsága pedig a 220 centit is elérheti. Vadászat közben pedig repülési sebessége, amellyel a zsákmányra lecsap, az óránkénti 240 kilométert is megközelíti… Könyörtelen légi fegyver.

Ostoba városi legendák

Nem csoda, hogy makacsul tartja magát az időről-időre pánikszerűen terjedő rémhír állítólagos „gyerekrablásokról”. A különféle technikai szinten készített „videó-bizonyítékokat” az interneten rémülten adják tovább a pletykára éhezők.

Egy a kamu videók közül, figyelem nem szabad komolyan venni:

Elképzelhető persze, hogy hajdan, eldugott hegyi településeken tényleg előfordulhatott ilyen tragédia. Ha magányos hegyi részen őrizetlenül hagytak pici gyereket, talán a történelemben egyszer meg is történt, hogy valóban prédának nézte egy magasból kémlelő sas.

Így persze nem keltene pánikot manapság – ezért a tréfás videóművészek nagyvárosi játszótérre helyezik át a látványos támadás rémhírét…

Kapcsolódó:

Akár 500 évig is élhetnek a titokzatos grönlandi cápák