Szijjártó megszólalt a Wagner-lázadásról: előbb tudtam, mint sokan…..

Ahogy arról többször írtunk: hétvégén, sőt még hétfő délelőtt is hiába várta a magyar köz, hogy megtudhassa, miként vélekedik a máskor oly szószátyár regnáló kormány az Oroszországban történt puccskísérletről. Eddig! Ugyanis Szijjártó Péter úgy mondott pár szót „ovis-zsargonban”, hogy közben nem közölt semmit…. nekünk ez is jó lesz….

Be, be, be, én hamarabb tudtam, mint Te…!

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy hamarabb tudott a lázadás „megoldásáról”, mint ahogy azt az érintettek nyilvánosságra hozták.

„A magyar kormány szorosan figyelemmel követte a Wagner-lázadás fejleményeit…”

A külügyminiszter a Wagner-lázadást

„hétvégi helyzetként”

emlegette, és elmondta, hogy végig figyelemmel követte a kormány az eseményeket. Arról is beszélt, hogy

telefonon egyeztetett Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel és Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel.

Mint mondta,

előbb tudott a Lukasenka–Prigozsin-megegyezésről, minthogy azt nyilvánosságra hozták volna.

…és, hogy most merre kolbászol?

Luxemburgban üléseznek a EU-külügyminiszterek, ahol Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt fegyverszállítások 500 milliós eurós finanszírozását. Szijjártó Péter az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében sajtótájékoztatót tartott, ahol a Wagner-lázadással kapcsolatban is megszólalt. A külügyminiszter elmondta, hogy az orosz–ukrán eseményeknek nincs harctéri, csak diplomáciai megoldása, azonban szerinte az EU és a tagállamok is ragaszkodnak a katonai megoldáshoz. Szijjártó szerint egyre többet beszélnek nukleáris baleset veszélyéről is és egyre súlyosabb természeti katasztrófák történnek.

„Azokat terheli a felelősség, akik a katonai megoldást a diplomáciai megoldás elé helyezik”.

Beszélt arról is, hogy mielőtt Európa főszerepet játszana az ukrán újjáépítésben, tisztázni kell, hogy

a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt fejlesztési forrásokat vajon az Európai Bizottság elköltötte-e Ukrajnában.

A külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozását megvalósító Európai Békekeret költségvetését 3,5 milliárd euróval megnövelik, így már 12 milliárd eurósra nőtt ez a forrás, amelyből eddig mintegy 6 milliárd eurót ki is fizettek azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítanak az ukránoknak.

Ez a folyamat azonban megakadt, mert a legutóbbi, 500 millió euró kifizetéséhez Magyarország nem járult hozzá.

A kormány ugyanis azt szabta feltételül, hogy az ukránok vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó listájukról. Szijjártó ezzel kapcsolatban jelezte:

ha az ukránok nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait, akkor Magyarország nem járul hozzá a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez, és azt is leszögezte, hogy Magyarország soha nem fog beleegyezni olyan szankciókba, amelyik a saját nukleáris iparának ellehetetlenítését okozza.

Szijjártó Péter a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy indul tovább Kínába.