Connect with us

Kerítésen innen

Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki – írta egy „még” tanár – Elfogadta az Országgyűlés az új pedagógusi jogviszonyról szóló törvényt

Megosztás

„Akkor ennyi. Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk…” – írta közösségi oldalán Balatoni József -Jocó bácsi- középiskolai tanár.

Megosztás

„Akkor ennyi. Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk…” – írta közösségi oldalán Balatoni József -Jocó bácsi- középiskolai tanár.

…és megnyomták….

Fél 12 előtt lezajlott az új pedagógusi jogviszonyról szóló törvény zárószavazása. Mivel egyes részei minősített többséget követeltek, más részei sima többséget, az egységes javaslatról két részletben voksoltak. Ennek eredménye:

  • minősített többség: 134 igen, 60 nem, 0 tartózkodás
  • egyszerű többség: 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás

„Hát ennyi!”

Kormányálláspont

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt bevezető törvényben szereplő béremeléssel a kormány álláspontja szerint jól járnak a tanárok.

  • pedagógus I. kategóriában 410 ezer forinttól 1,065 millió forintig,
  • pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1,135 millió forintig terjedhet a fizetés mértéke,
  • egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 ezer forinttól 1,365 millió forintig,
  • egy kutatótanár pedig 640 ezer forinttól 1,47 millió forintig terjedő mértékben kaphat illetményt,
  • a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók végkielégítést is kaphatnak,
  • lesz teljesítmény alapú magasabb fizetés is,
  • teljes napi munkaidő 8 óra,
  • az alapszabadság évi 50 nap lesz, utóbbiból a munkáltató legfeljebb 15 munkanapot vehet igénybe a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
  • heti 24 órában rögzítik a tanítási órák számát.

Ami a tanárok fizetésének további emelését illeti, a tárca még mindig Brüsszelre mutogat.

„A pedagógusok jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, miközben Brüsszelben havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot”

– írják. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a kormány új európai uniós minisztere sem tudta megmondani parlamenti meghallgatásán.

A belügy közleménye állítja,

„a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagógus életpálya-törvény is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet”

– írják az új, teljesítményalapú bérezési rendszer bevezetésével kapcsolatban.

Hozzátették: az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a 32%-os szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve. Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magán intézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, 30 vagy éppen 40 évbe.

Jocó bácsi, a középiskolai tanár

majd hozzátette:

Szakszervezetek

A javaslatot hevesen bírálták a pedagógus szakszervezetek és az ellenzéki pártok is, még a keddi napirend előtti felszólalásokban is szóba került a javaslat visszavonásának szükségessége. A pedagógusok sztrájkbizottságának kormánnyal való egyeztetésén is ezt követelték a szakszervezetek, mindhiába.

Az InfoRádióban a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor elmondta:

becslésük szerint 5 és 10 ezer közé tehető azok száma, akik a státusztörvény elfogadásával elhagyják a pályát. Információik szerint nagyon sokan lesznek rajtuk kívül azok is, akik a „nők 40”-es nyugdíjlehetőséggel fognak élni. Vannak olyan híreik, hogy egyes iskolák vészforgatókönyvvel készülnek, tartva a felmondási hullámtól.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslatokkal további probléma került az általuk már korábban is kifogásoltak közé:

az átvezényelhetőség az új változatban már úgy szerepel, hogy a kollégák beleegyezése nélkül is át lehet vezényelni őket akár egy teljes tanévre is, ha a munkába oda-vissza tartó utazás nem több 3 óránál. De nem tudni, hogy ez nettó utazási idő vagy a várakozás is benne van-e, illetve ezeket a plusz órákat kifizetik-e munkaidőként, hiszen ezt nem a tanárok akarták.

„Az oktatás nem rendvédelem és nem honvédelem, itt nem lehet átirányítani a kollégákat”

A másik probléma, hogy a törvény duplájára emeli az ingyen végzett eseti helyettesítések mértékét, vagyis minden tanár évi 60 órát ingyen helyettesít. A szakszervezet szerint a kötelezően letanított órák felett minden pluszt ki kell fizetni, hiszen egyébként a munka világában is így történik ez. Felháborítónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete azt is, hogy a kormány csak azokkal a szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni, amelyek 10 százalékos szervezettségi szint fölött vannak. Gosztonyi Gábor kijelentette: valószínű, hogy az EU alapjogi chartájába ütközik ez, hiszen a szociális párbeszéd kötelezettség a munkáltató számára.

„Most ezt megfejelte azzal a kormányjavaslat, hogy ha ez a 10 százalék nincs meg, akkor a létszámában legnagyobb szakszervezettel tárgyal. Bár ez nagy valószínűséggel épp a Pedagógusok Szakszervezete, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány elsődleges célja ezzel az, hogy a sztrájkbizottság két nagy szakszervezetét egymásnak ugrassza”

– mondta Gosztonyi Gábor.

Hadházy Ákos

„Még nem tudjuk, hogy a bosszútörvény megszavazása csatavesztés, vagy a háború elbukását is jelenti-e. Ez szeptember elején fog kiderülni: ha a rendszerben maradó tanárok nagy többsége simán bemegy dolgozni, a diákok pedig tanulni, akkor az ügy elbukott. Ha nem, akkor még semmi nem dőlt el, a harc folytatódik.

Ettől függetlenül az egész jövőnk szempontjából fontos felsorolni a mostani kudarc néhány okát.

  • Egyszerűen kevesen vettek, vettünk részt a tiltakozásokban. A tanárok töredéke sztrájkolt, más szakszervezetekben fel sem merült a szolidaritás, a tüntetésekre egy-két kivétellel kevesen mentek el. Sokan mondják, hogy a tüntetés már kevés, ami valószínűleg igaz, de a tiltakozás egyéb módjainak sikere is csak a résztvevők számától függ.
  • Ennek oka az a tragikus tévedés, miszerint ezzel a hatalommal szemben már nem lehet eredményt elérni. Ez tévedés, de ha sokan így gondolják, az már egy önbeteljesítő jóslat. A tanár/diák tüntetések eddigi kudarcának legnagyobb kockázata, sőt, mostanra már mondhatjuk, következménye, hogy az eddiginél is többen hiszik tévesen azt, hogy „ezekkel” szemben már semmit nem lehet elérni.
  • A tanárok és diákok közül sokan még nem ismerték fel, hogy ettől a rendszertől már nem lehet engedményeket kicsikarni, eredményt csak akkor lehet elérni, ha a rendszer alapjait is támadják. A kormány a tiltakozások kezdetén érezhetően elbizonytalanodott, de aztán bevetette a propaganda nehézfegyverét, megmérte a hatását és megnyugodott. Orbán tudja jól, hogy minden tiltakozás csak annyit ér, amennyi látszik belőle és a propaganda tömegekkel volt képes elhitetni, hogy itt csak egy kisebbség bérköveteléséről van szó, a béremelést meg a gaz Brüsszel akadályozza meg….”

Szerző