Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: Budapest kontra magyar kormány – mit lép az Alkotmánybíróság az államosított fővárosi közterek ügyében?

Megosztás

Rendben van az, hogy törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket használatra az V. kerületi, fideszes polgármester vezette önkormányzat kapott meg? Budapest pert kezdeményezett emiatt, a Fővárosi Törvényszék bírái pedig – miután vélhetően aggályaik voltak az eljárással kapcsolatban – az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérték.

Megosztás

Rendben van az, hogy törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket használatra az V. kerületi, fideszes polgármester vezette önkormányzat kapott meg? Budapest pert kezdeményezett emiatt, a Fővárosi Törvényszék bírái pedig – miután vélhetően aggályaik voltak az eljárással kapcsolatban – az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérték.

Szerintem nem megalapozatlanul

Igencsak kivételesnek tekinthető, bár nem új találmány, hogy a bíróság folyamatban levő ügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz (AB) forduljon, hogy a taláros testülettől kapjon választ arra: az alkalmazandó jogszabályok megfelelnek-e az alaptörvényben foglaltaknak.

A Fővárosi Törvényszék nyilván aggályosnak tartotta, hogy a kormánytöbbség a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényben úgy döntött, rekvirálja Budapest három emblematikus közterét, hogy azután azokat az V. kerület vagyonkezelésébe adja.

Az indítvány kapcsán az AB-nek 90 napja van, hogy döntést hozzon. Normális jogállamban nem lenne nehéz dolguk, mert az egyedi normakontroll iránti kezdeményezés megalapozott lehet. Nézzünk csak néhány pontot. Az alaptörvény szerint

„mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez”,

tulajdont kisajátítani pedig

„csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet”.

Ez a rendelkezés mindenkire igaz

Azután következhet egy másik idézet: nemzeti vagyont – amelynek persze része az állami és az önkormányzati vagyon is – csak sarkalatos

„törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”.

De az azért mégsem járja, hogy mindenféle alapos indok nélkül államosítsanak helyhatósági vagyonelemeket, majd azokat 99 évig hasznosításra átjátsszanak egy, a NER számára kedves másik önkormányzatnak. A fideszes alkotmánybírák (blogunkon korábban itt olvashatnak ezzel kapcsolatban bővebb értékelést) most komoly kihívás előtt állnak.

  • Az első mindjárt az, hogy értelmezzék, az adott ügyben mit jelent a sarkalatos törvényre vonatkozó kötelezettség.
  • Azután nézniük kellene az egész mutatvány társadalmi hasznosságát is.

Ne legyenek illúzióink, a NER-hez közeli testület tagjai valahogyan csak megoldják ezt a feladatot. Az AB a politika kiszolgálójává vált, és ezzel a konkrét ügyben nem tudunk mit kezdeni.

Várjuk meg persze az alkotmánybírák határozatát,

de utána már nincs érdemi jogorvoslati fórum, mert az állam és egy önkormányzat közötti tulajdonosi jogvitáját még a strasbourgi emberi jogi bíróság elé sem vihetik. Nem mellesleg:

a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva máig érvényes rendeleti kormányzás keretei között a Fidesz azt tesz, amit akar.

Forrás

Szerző