Kerítésen innen
Hvg360: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik
„…Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után….”
Elöljáróban szögezzük le, hogy ideológiai megkülönböztetés nélkül érvényes a tétel: a „fiúk nem felelősek az apák bűneiért”, -lányok az anyáikért és a többi felállás- mely alapvetés egészen addig áll, amig a leszármazott nem lódít -hazudik- az előbbi viselt dolgairól.
HVG360: az elnök apja és a népbíróság
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.
Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság?
A március 5-én hivatalba lépő új államfő, dr. Sulyok Tamás még az Alkotmánybíróság elnökeként 2023-ban a Kolozsvári Magyar Napok vendége volt, ott készített vele interjút a Krónika. Ebben a beszélgetésben Dr. Sulyok Tamás azt állította, hogy
szüleitől és nagyobb testvéreitől szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Elsősorban arról, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság. Főleg és elsősorban azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Ennek a párttitkárnak kapóra jött a leszámolás
– állította dr. Sulyok Tamás –, hogy
nem csak a család vagyonát sajátították ki, hanem édesapjára halálos ítéletet mondtak ki. Szerinte csak úgy tudta elkerülni a kivégzését az apja, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.
Az biztos, hogyha valóban nagyon kellett volna dr. Sulyok édesapjának bujkálni, akkor az „ország másik felét” furcsán választotta ki, hiszen felsége szülővárosába, Kiskunfélegyházára költözött. A két város között a távolság (légvonalban) nem több 121 kilométernél.
A nagy elrejtőzésben vele tartott a felesége és két idősebb gyermeke is, és a jövendő főalkotmánybíró és államfő is itt született 1956-ban.
fotó: Juszt László facebook oldala
Az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja.
Ha érdekli, hogy
- Mi igaz abból, hogy Sulyok Lászlót halálra ítélte a népbíróság?
- Miért indult ellene eljárás?
- Mi köze volt a nyilas mozgalomhoz?
- Miről van szó a Fejérmegyei Napló címlapján, a neve alatt megjelent cikkben, a Horthy Miklós 76. születésnapját ünneplő üdvözlés mellett?
- Milyen összefüggés van az írás és a magyarországi zsidók tömeges deportálásának megkezdése között?
- Hogyan tanúskodtak Sulyok Lászlóról az ellene indult eljárásban volt kollégái?
mindenképpen olvassa el Karsai László történész írását”!
Szerző
