Connect with us

Kerítésen innen

Orbánisztáni abszurd: „fejjel a homokba” tűrjük, hogy a magyar áru kerítésen kívül olcsóbb, mint belül

Amikor azt gondoljuk, hogy „ennél már nincs lejjebb”, akkor nagyot tévedünk. Új nap, új „lejjebb”!
Megosztás

A címben szerepkő állítás nem légből kapott, ezt egyik kormánymegszólaló sem tagadja, csak azt „felejtik el” az orrunkra kötni, hogy ezért egyedül a regnálók, élükön Orbán Viktorral a felelősek. Nézzünk bele, miért drágább csomó magyar élelmiszer csakúgy, mint az importált itthon, mint a környező országokban?

Egyértelmű!

Megannyi tényező közrejátszik, de mind közül kiemelkedik a 27%-os, világbajnok magyar Áfa. A makrogazdasági fejtegetések helyett jellemzően konkrét példákon keresztül mutatta b a penzcentrum.hu a regionális és nemzetközi különbségeket, hogy így a bonyolult gazdasági- és gazdaságpolitikai folyamatok is érthetőbbek legyenek. Az elmúlt időszakban ilyen kézzel fogható példa volt, többek között a

Londonban olcsóbb Gyermelyi tészta, a számos országban is elérhető Pick téliszalámi, illetve a máshol fillérekért árult Barilla tészták és Barilla szószok, vagy épp a fiatalok nagy favoritja, az amerikai Prime üdítőital, illetve a Doritos chips.

ÁFA és társai…

Mint azt tényfeltáró írása elején a Portfolioban Braunmüller Lajos, a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor főszerkesztője sommázta:

a magyar élelmiszertermékek hazai értékesítése jelentősen drágább, mint Németországban vagy más európai országokban, ezért több országban is olcsóbban kaphatók még magyar márkák is, mint Magyarországon.

A szerző hozzátette:

e jelenség hátterében elsősorban a hazai gazdasági és szabályozási környezet áll. A magasabb árak mögött többek között az eltérő Áfa, a csomagolóanyagok utáni díjak és a kiskereskedelmi terhek állnak

– fogalmazott Braunmüller Lajos, aki szerint

a helyzetet csak súlyosbítja, ha figyelembe vesszük az EU-ban uralkodó jobb jövedelmi viszonyokat.

Uram-bátyámság helyett szakértelem….

A cikk tételesen kifejti, a sok szakértő szerint talán leginkább árfelhajtó tényezőket is. Ezek

  • a világbajnok, 27%-os magyar Áfa:

Az általános forgalmi adó (Áfa) országonként eltérő mértékű alkalmazása szintén hozzájárul az árkülönbségekhez. Magyarországon az Áfa mértéke jelentős terhet ró a termékekre, amelyet a fogyasztókkal fizettetnek meg.

  • a szektort sújtó különadók:

A kiskereskedelmi szektort sújtó terhek, mint például a kiskereskedelmi különadó, tovább növelik a termék végfelhasználói árát. Ezeket a költségeket gyakran teljes egészében áthárítják a fogyasztóra.

  • a piaci bizonytalanságok és szabályozások:

A piaci bizonytalanságok és szabályozások – mint például az ársapkák vagy kötelező akciók – szintén befolyásolják az árakat. Az exportot érintő tényezők között pedig meg kell említeni a szállítási költségeket és az árfolyam-ingadozásokat is.

Vagyis….

Összességében tehát egy itthon gyártott termék külföldön történő olcsóbb értékesítése nem feltétlenül meglepő, tekintettel a hazai gazdaság sajátosságaira és adottságaira. Az elemzés rámutat arra is, hogy hasonló tendenciák fordított irányú import esetén is megfigyelhetőek lennének, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy strukturális okok állnak az eltérő árazás mögött – összegezték az elemzésben.

Kapcsolódó

Szerző