Kerítésen innen
Eddig lovat, mostantól Bogányi-zongorát adunk ajcsiba?
„Ez jó üzlet volt. 1 lóerőért cserébe 435. Isten hozta, Erdogan elnököt Magyarországon!” – vicceskedett Orbán Viktor 2023 decemberében, amikor az a „megtiszteltetés érte”, hogy a Karmelitába látogatott Recep Tayyip Erdoğan török elnök, méghozzá nem üres szállítórepcsivel. Mi sem maradtunk szégyenben, egy fekete lóval örvendeztettük meg az Orbán-kollégát. Na, ez már a múlt….
Bogányi-zongora, hungarikum és egyben világszám, csak még nem tudnak róla….
Nettó 279,5 millió (bruttó 354,9 millió) forintért vesz 3 darab B-292 típusú és 2 darab B-262 típusú Bogányi-féle luxuszongorát az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közvetlenül a zongoraművész Bogányi Gergely cégétől. Az eljárást úgynevezett
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban folytatták le, tehát kizárólag Bogányi cégét, az SLG-33 Kft.-t kérték fel ajánlattételre. Ilyen beszerzésre akkor van lehetőség, ha a szerződés kizárólagosjog-védelme miatt egyetlen szereplővel köthető meg
-írta at RTL.A Bogányi-zongorák honlapja szerint a B-292-es modellt, amelyből hármat vesznek most, Grand Prestige néven is emlegetik. Ez egy teljes méretű koncertzongora, a 420 kilogrammos hangszer csaknem 3 méter hosszú, és több mint 1,8 méter széles. A B-262-es modell pedig az első Bogányi-zongora, amelyet 2015-ben mutattak be.
„A régiók szerinti testreszabással, fuvarozási és importvámmal együtt 300 000 euró durva becslés az alapköltség…”
Mivégre?
A zongorák beszerzéséről egy úgynevezett „kétezres“, vagyis nem nyilvános kormányhatározat rendelkezik (az elnevezés onnan származik, hogy ezeknek a sorszámozása 2000-től kezdődik).
Ezek a határozatok nem tartalmaznak minősített adatot, vagyis nem titkosak, egyszerűen nem teszik közzé őket a Magyar Közlönyben.
Az MNV az egyszereplős eljárást indokló dokumentumában arról ír, hogy a zongorákra azért van szükség, hogy azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából odaajándékozzák, mivel ezek a hangszerek
„méltóképpen reprezentálják a magyar hagyományokat és innovációt, és ezáltal alkalmasak lehetnek Magyarország imázsának emelésére.”
A magyar „csoda”
A „csodazongora” történetében a közpénz gyakran fel-felbukkan. A 2012-ben alapított nógrádi cég, a Zengafons Kft. 2013-ban 217 millió forintos támogatást kapott az államtól a 444.hu szerint egy olyan hangszer kifejlesztésére
„amely világra szóló újdonság a hangszeriparban”.
A cég tulajdonosai olyan szerencsés helyzetben voltak, hogy semmit nem kellett befektetniük: a pályázat önrésze 60 millió forint volt, de ezt megkapták a Magyar Nemzeti Banktól, támogatásként. Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész honlapja szerint
„a Szerencsejáték Zrt. és az Emmi 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus”.
…és csak vártuk a fent említett csodát, de….
Kedvcsináló gyanánt Bogányi-zongorát kapott tartós használatra a magyar államtól a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium.
„Ez egy hatalmas magyar siker és egy újabb kulturális kapocs Budapest és Moszkva, illetve Magyarország és Oroszország között”
A hangszert és a használatba adásról szóló okiratot Balla János, Magyarország moszkvai nagykövete adta át hétfőn Alekszandr Szokolovnak, a konzervatórium rektorának.
2014-ben 40, majd 2015-ben 36 millió forint árbevételt termelt a gyártó cég, ám mivel egy darab Bogányi-csodazongora állítólag 76 millió forintba kerül, ezért feltehetőleg egy darabot adtak el belőle, amit részletben fizetett ki a vevő.
Érdekesség, hogy Zengrafons nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank támogatásából és a Széchenyi Tervből, valamint egészen apró részben önrészből szedte össze a forrásokat a gyártáshoz, és a tulajdonosok között Bogányi Gergely mellett felbukkan Járai Zsigmond korábbi MNB-elnök felesége, a támogatók között pedig a Szerencsejáték Zrt.-n kívül immár az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Ehhez képest 2016-ban 0 forint árbevétele volt a cégnek, az eredménye pedig mínusz 236 millió forint.
A Bogányi-zongora első bemutatóján, 2015 januárjában Orbán Viktor is jelen volt
Még ebben az évben befutott az első állami megrendelés is: 2015-ben a magyar kormány nettó 602 millió forint értékben rendelt meg tíz zongorát, hogy azokat közintézményekben helyezze el. A közbeszerzési dokumentáció szerint a hangszereket a következő helyszínekre vásárolták:
- Budapest Music Center,
- Pesti Vigadó,
- Sibelius Akadémia – Helsinki,
- Művészetek Palotája,
- Magyar Állami Operaház – Erkel Színház,
- Kodály Központ – Pécs,
- Kölcsey Központ – Debrecen,
- Konzerthaus – Berlin,
- Csajkovszkij Konzervatórium – Moszkva,
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia.
Világraszóló stagnálás….
2019 és 2023 vége között a cég árbevétele összesen sem érte el a nagy állami megrendelés teljes összegét. Még úgy sem, hogy tavaly bruttó 80 millió forintért vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bogányi-zongorát az új, brüsszeli rezidenciába. Ezekben az években egy-két zongorát értékesíthettek – abból kiindulva, hogy a külügy egyetlen ilyen hangszerért mennyit fizetett. A mostani beszerzésig az állam – csupán a megrendeléseket tekintve – 2016 és 2023 között nettó 666 millió forintot költött erre a célra, míg ugyanebben az időszakban a cég nettó bevétele 1,2 milliárd forint volt. Jól látható, hogy az állam nemcsak támogatással, de költésekkel is megtolta a cég szekerét, amely az említett időszakban összesen 154,7 millió forintos adózott eredményt ért el. A legtöbbet, 123,3 millió forintot tavaly, ezt a tulajdonosok az eredménytartalékba helyezték.
Szerző
