Connect with us

Kerítésen innen

Csizmadia László CÖF-alapító és szellemi honvédő és az értő olvasás hiánya

Csizmadia László CÖF-alapító és szellemi honvédő és az értő olvasás hiánya
Megosztás

Csizmadia László végzettségét tekintve jogász vagy kijött a gyakorlatból, vagy szánt szándékkal értelmezte félre a SPAR indítványát, amiben azt kérte az Európai Unió Bíróságtól, miután végig járta a magyar joghatóság adta lehetőségeket, hogy vizsgálja felül azt a magyar rendelkezést, amely arra kötelezte az áruházláncokat, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson és ennek hiányos teljesítésére hivatkozva tetemes bírságot kapott a nyakába.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) az árstoppal kapcsolatos ügyben a Sparnak adott igazat a magyar állammal szemben a múlt héten. A Spar eredetileg a magyar bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá 2023 májusában, mert az egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság az üggyel a luxembourgi testülethez fordult, és az EUB úgy ítélte meg, az uniós joggal ellentétes az a magyar rendelkezés, amely arra kötelezte a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson.

Csizmadia CÖF-olvasata

„Különcködik a SPAR. A magyarországi élelmiszerkereskedelmi láncok megértették, a SPAR biztatása ellenére is, hogy az infláció letörése társadalmunk minden tagjának közös érdeke.

A SPAR nem így tett, feljelentette a magyar kormányt az ársapka bevezetéséért. Ezzel bizonyította, hogy a szegényebb vásárlók érdekeit semmibe veszi, törzsvásárlói jó részét akár pumpolásra is használja.

Tekintve, hogy többi áruházlánc tartózkodott a hasonló megoldástól, a SPAR brüsszeli bírósághoz fordulása azt jelenti, hogy a magyar emberek megélhetési problémáival nem törődött, sőt, gazdasági farkasétvágyát sem akarja mérsékelni. Az élelmiszervásárlók valószínűsíthető nagy többsége ezt a magatartást elutasítja. Szakmai körökben is világos, hogy a SPAR Magyarország tulajdonosainak kiváló befektetés volt a magyarországi megjelenés. Ma is az, mert folytatják beruházásaikat. A SPAR menedzsmentje úgy tűnt, mintha tulajdonosai előtt próbálta eltusolni, hogy tudása alulmaradt a versenytársakétól.

A gondoskodó államot kikezdeni az álmoskönyv szerint sem előremutató. Elfeledkeztek arról, hogy alkalmazottjaik is olyan magyar emberek, akik családjaik megélhetését biztosítják. Munkahelyüket elhagyva vásárlóvá válnak, így a pénztárcájukban lévő forintjaikat jól kell beosztani. A SPAR-nál kapott fizetéseik bizonyosan az előbbi állítást igazolják.”

SPAR-olvasat ugyanerről

„A Spar Magyarország üzleteiben a hatósági áras időszak alatt az árstopos termékek elérhetőek voltak: a vásárlói igényeket a Spar kielégítette. A vonatkozó rendelet ugyanakkor a kereskedőket nemcsak arra kötelezte, hogy a hatósági áras termékeket rögzített áron árusítsák üzleteikben, hanem arra is, hogy ezekből a termékekből minimum a 2021. évben, illetve a tojás és a burgonya esetén a 2022-ben tartott készleteket tartsák abban az esetben is, ha a vásárlói igényeket ennél alacsonyabb készlettel is ki tudják elégíteni….”

-írták közleményükben.

Lényegében tehát azért bírságoltak a hatóságok, mert az üzletek raktáraiban a nap végén megmaradt, eladatlan készlet nem volt „elég nagy”.

A folyamatban lévő több száz bírósági eljárásban a Spar Magyarország a hatósági áras termékekre vonatkozó »készlethiány« megállapítása miatt kiszabott bírsághatározatok bírósági felülvizsgálatát kérte.

Csizmadia CÖF „értetlen” olvasásának eredménye

„A rablóprivatizáció könnyű prédát eredményezett a magyarországi piacon. A külföldről beszerzett áruk rövid idő alatt tönkretették a magyar élelmiszeripart. Már csak ezért is lenne mit törleszteni. A SPAR különös viselkedése, miszerint tulajdonvédelemre szorul, és vagyonát ezért helyezi külföldi kezekbe, igencsak megkérdőjelezhető. Legjobb tudomásunk szerint erőszakos államosítással nem kellett szembenézniük.”

„Jelenleg ismét feltételezhető, hogy egyes élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi cégek az alapvető élelmiszerek brutális drágításába kezdtek.

Így aztán a SPAR is rászolgálhat arra, hogy árubeszerzéseit már az értékesítő partnereknél, az árképzés tekintetében az illetékes hatóságok vizsgálják.

Kíváncsiak lehetünk arra, hogy milyen kedvezményeket kapnak visszatérítésként, például reklámra, vagy mennyiségi alapon, amit azonban a beszerzési áraikban érvényesítenek. Így aztán ezen összegek akár már egyenesen az anyavállalathoz kerülhetnek. A SPAR Magyarország árkalkulációi akár már magasabb beszerzési árakról indulhatnak.

A magyarországi SPAR nagykereskedelmi árainak képzése rárakodott árrés tömeget eredményezhet, így aztán a kiskereskedelemben érvényesített haszonkulcsok a cég teljes árrés szintjét kevésbé teszik az ellenőrzés számára áttekinthetővé.”

Fejlemény

Utóvizsgálatot indított a SPAR ellen a GVH, miután az áruházlánc legyőzte a magyar kormányt az EU-s bíróságon. A vizsgálat bejelentésének időzítése, úgy tűnt, kapcsolatban állhat az áruházlánc győzelmével, különösen, hogy az EU-s ítélet kihirdetésére reagálva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nagyjából sárba tiporta a társaságot.

A GVH az utóvizsgálatban azt nézi meg, hogy a SPAR teljesítette-e a kötelezettségvállalásait, melyeket egy még 2020 decemberében lezárult vizsgálat után vállalt. A vállalások egy új, regionális beszállítói rendszer kialakításáról, a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növeléséről, valamint új munkahelyek teremtéséről szóltak.

A hvg.hu megkereste a SPAR-t, és megkértük őket, értékeljék a GVH-s fejleményt, akár annak fényében is, hogy a versenyhivatal azt az EU-bíróságon aratott győzelem után nem sokkal indítja el. A társaság az alábbiakat válaszolta:

„A kötelezettségvállalások végrehajtását a nemzeti versenyhatóság minden esetben megvizsgálja, amely kapcsán a SPAR együttműködik a GVH-val, igazolja a vállalások teljesítését, ahogy tette ezt a múltban is. A SPAR Magyarország 2021-ben indította el Régiók Kincsei programját a helyi kistermelők kiváló minőségű, kézműves termékeinek piacra juttatása érdekében.

A vállalat hat megyei jogú városban – Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Pécsett és Győrben –, valamint – a kötelezettségvállaláson túl – Budapesten is kialakított olyan központokat, ahol magyar mikro- és kis méretű vállalkozások, termelők, kézműves cégek, kis borászatok és sörfőzdék az adott régió számára értékesíteni tudják termékeiket.

A vállalat a kötelezettségvállalás keretében 23 új munkahelyet hozott létre, új munkakörökkel. A SPAR csak Magyarországon gyártott, lehetőleg hazai alapanyagból készült termékeket válogat be a programba, amelyeknél fontos, hogy kötődjön az adott régióhoz, értéket teremtsen vele a gyártója. Ezzel a helyi partnerek lehetőséget kapnak, hogy az adott régiós központ néhány tíz kilométeres vonzáskörzetéből, a szállítási láncokat lerövidítve, minél kisebb környezeti terhelést okozva tudják folyamatosan beszállítani magas minőségű termékeiket.  A SPAR Magyarország jelenleg 122 beszállító 533 termékét forgalmazza a program keretében. A vidéki termelőket és kisvállalkozásokat segítő programban részt vevő cégek együttesen több mint 600 főt foglalkoztatnak, és olyan kistérségekben is támogatják a munkahelyek megőrzését és a munkahelyteremtést, ahol kevésbé vannak jelen nagyobb vállalkozások.

A kötelezettségvállalás ugyan három évre – 2023. 12. 31-ig – szólt, a SPAR a továbbiakban is működteti és működtetni fogja a kistermelőket támogató programját.”

Csizmadia-konklúzió

„Civil társadalmunk nehezen érti meg a SPAR Magyarország siránkozásait, viszont a vásárlók orientálásához irányt mutathatnak a magyarországi piacon szereplő versenytársak. Ott vásároljunk, ahol azonos minőség mellett, jobb színvonalú kiszolgálással a legjobb árakat kaphatjuk, nehéz gazdasági helyzetekben pedig szolidáris hozzáállást tapasztalhatunk. Legyen olyan az adjonisten, mint a fogadjisten!”

Szerző