Kerítésen innen
Lázár-pökhend: vegyük meg szőröstül-bőröstül az osztrák fűszeres-közértes Spar-t
Lázár János úgy tervez az Ön pénzével (is), mintha nem közszolga lenne. Szerinte belefér az általa is sokat dicsőitett magyar virtusba, ha egy minden engedéllyel rendelkező, a törvényt betartó cégnek -üzletláncnak-, ellenvéleménye van valamely kormánydöntéssel szemben, akkor ennek megvitatása helyett közpénzből „vegyük meg szőröstül-bőröstül”.
Nem buta fiú, tudja, hogy ostobaságot beszél….
Folytatódik az adok-kapok a kormány és a Spar között, ezúttal Lázár János építési és közlekedési miniszter szállt bele az osztrák cégbe egy csütörtöki építőipari konferencián
– írja az mfor.hu. Lázár a konferencián azt mondta, a kormány nem tűri a fenyegetéseket a Spartól, amely a „korrumpált osztrák sajtón keresztül” üzent.
„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.”
Majd hozzátette, nem kiszorítani akarja az osztrák céget és általában a külföldi multikat, hanem rászorítani őket arra, hogy
„tiszteljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek. (…) a Sparral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett”.
…beleér a Lázár-kéz a bilibe…?
Lázár egyébként azzal vezette fel a mondandóját, hogy a gazdasági szuverenitás megteremtése nélkül nincs politikai szuverenitás, és hogy
„nem a tőkével van a problémánk, hanem azzal, hogy a multik beavatkoznak, leuralják az országot és extraprofitot termelnek, amit kivisznek”.
Ennek ellenére az mfor beszámolója szerint a beszédében később arról beszélt, a kormány célja, hogy
„a három nagy német autógyár minél drágább autókat gyártson és minél nagyobb profitot érjen el” Magyarországon.
Háttér
Az ide-oda üzengetés a kormány és az osztrák multi között azután kezdődött, hogy a Spar anyavállalatának vezérigazgatója, Hans Reisch a múlt hét végén egy osztrák lapnak arra a kérdésére, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt, azt válaszolta:
„Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk. (…) Több mint 600 üzletünk van Magyarországon, és mi vagyunk a második legnagyobb élelmiszer-kiskereskedő. Külső tényezők azonban lehetetlenné teszik, hogy nyereségesen működjünk Magyarországon. Egyrészt ott van az alapvető élelmiszerekre kivetett árplafon és a szupermarket-üzemeltetőkre kivetett különadó, ami a nettó árbevétel 4,1 százaléka. Ez összesen mintegy 120 millió euróba került nekünk. Ez gazdaságilag nem életképes”
– mondta Reisch az interjúban, azt viszont hozzátette, ennek ellenére nem akarnak kivonulni a magyar piacról.
Kormány-„ugyanmár”
A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezután a Telex kérdésére azt válaszolta,
„a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!”
Arra nem reagáltak, hogy egyébként a kormány szeretne-e állami részesedést a Sparban. Nem sokkal később a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, azt írták,
„a kormányt érintő támadások hátterében nem a Spar által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete”.
Nagy Márton minisztériuma szerint ahelyett, hogy a Spar hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, és
„beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt (…) A magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára”.
Február végén Heiszler Gabriella, a magyarországi Spar ügyvezető igazgatója különadó jelentette terhelésről ezt mondta:
„Nálunk az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2–3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség. Ha kivetnek ránk egy 4-5 százalékos különadót, akkor normális körülmények között, hosszú távon nem tudunk nyereségesen működni.”