Kerítésen innen
4:3 arányban győzött Szíjj László Mészáros Lőrinccel szemben, de az igazi vesztesek mi vagyunk, méghozzá 15 ezer milliárddal
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van.
Azt hittük, de nem….
A korábban becsültnél is többe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A 2021-ben kiírt pályázaton a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember érdekeltségeihez tartozó magántőkealapok nyertek.
A Szabad Európa több mint egy év pereskedés után megkapta az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit a Nemzeti Koncessziós Irodától (NKOI). Ez az állami szerv kötötte meg a szerződést, amely egyébként nyilvánosan elérhető. A mellékletek tartalmazzák azonban azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket az egyes magántőkealapok tulajdonosai tettek. A 2021-es dokumentumok szerint
Szíjj László úgy nyilatkozott, hogy ő a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.
Így tehát nemcsak a magántőkealapok kezelői által kapcsolódnak közvetlenül Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz a társaságok, hanem az egyes magántőkealapokról is kiderült, hogy konkrétan a két üzletember tulajdonában vannak.
Ennyi az annyi….
A mellékeltekből az is kiderült, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte az autópályák üzemeltetését és építését Mészároséknak. Korábban csak becsülni lehetett ezt az összeget, miután a Transparency International Magyarország szintén hosszas bírósági procedúra után megkapta azokat az háttérszámításokat, amelyeket a koncessziós eljárás meghirdetése előtt állított össze a kormány.
A korrupció ellen küzdő civil szervezet által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derült ki, hogy 12,6 ezer milliárd forintnyi adófizetői pénz jut 35 év alatt a nyertes pályázóhoz.
Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. Ezek azok a szakaszok (az M5 és M6 autópálya egyes részei), amelyek még a szocialista kormányok idején épültek PPP-s konstrukcióban. A PPP- (public-private partnership, vagyis köz- és a magánszféra partnerségén alapuló) beruházások lényege, hogy az állami és magáncégek költségével megvalósuló beruházást magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő végén úgynevezett maradványértéken állami tulajdonba kerül.
A koncessziós társaság tehát 2056-ig átveheti és üzemeltetheti az M5- és M6-szakaszokat is. (Az M6-os Érdtől induló dunaújvárosi szakaszának szerződése 2026-ban, attól délre 2038-ban, míg az M5-ösé 2031-ben jár le.) Ezekkel a szakaszokkal is számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült.
A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint a szerződés ennél, vagyis a 12,6 és a 13,7 ezer milliárdnál is lényegesen magasabb összeget, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz. A később bekerülő szakaszokkal együtt a szerződés értéke már 17,29 ezer milliárd forint. Ezek nettó összegek, vagyis nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát.
…és jött Brüsszel, amit le kell győzni
Brüsszel különböző problémákat tárt fel az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán. Álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt,
35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot.
Furcsállották azt is, hogy egy 15 ezer milliárd forintos üzletről szóló pályázat esetében nem volt hosszú a jelentkezési határidő. A Nemzeti Koncessziós Iroda 2021. június 14-én megjelent felhívására július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét állt az érdeklődő cégek rendelkezésére felmérni a kockázatokat és összerakni a pályázati anyagot. Aki a részletekre kíváncsi, ide kattintva elolvashatja.
