Kerítésen innen
Sulyok Tamás megemlékezett a parlamentben a holokauszt áldozatairól
Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a zsidóság gettósítása Kárpátalján, Kassán és Szabolcsban. Néhány héten belül szinte a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták, az akkori államterületen élt 850 ezer magyar zsidó közül 550-600 ezren haltak meg a holokauszt következtében.
Sulyok Tamás köztársasági elnök akkor is….
Ahogy arról beszámoltunk megosztó volt a hír, hogy Sulyok Tamás megemlékezne a holokauszt áldozatairól nem máshol, int a parlamentben.
„Hiába derült ki már megválasztása után Sulyok Tamásról, hogy hazudott édesapjáról, aki valójában a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezetének vezetője volt, a köztársasági elnök most mégis arra készül, hogy április 16-án beszédet mondjon a holokauszt emléknapon”. Érthető, ha ez a tény megkérdőjelezi, hogy az eseményre meghívott túlélők között van olyan, aki távolmaradásával tervezi jelezni egyet nem értését Sulyok jelenlétével kapcsolatban.
Nehéz elhinni, hogy 2024-ben Európa egyik országában ilyesmi megtörténhet, pedig, de!
Vajna Zsuzsa Anka, aki most 87 éves, meghívást kapott Magyarország Kormányától és a Magyar Zsidó Hitközség Alapítványtól a Magyarországi Holokauszt 80. Évfordulója alkalmából tartandó állami megemlékezésre, amelyre jövő héten, április 16-án kerül sor. Csakhogy Zsuzsát felháborította az egyik ünnepi beszédet tartó prominens vendég személye. Mert hiába is néz ki előkelő módon a beszédeket tartók névsora: (Isaac Herzog Izrael állam elnöke videóüzenetben lesz jelen. Beszédet mond Yacov Hadas-Handelsman, Izrael állam budapesti nagykövete, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Kardos Péter főrabbi, holokauszt túlélő. Történelmi áttekintést ad Zima Károly, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány igazgatója. Kaddisht tart és záró gondolatokat mond a Holokauszt áldozatainak emlékére Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija) ha egy valaki nagyon nem passzol a képbe!
Sulyok nem tett le szándékáról…
„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt”
– mondta többek között a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az állami megemlékezésen tartott beszédében a köztársasági elnök kitért apja nemzetiszocialista múltjára is. Láthatólag sokakat nem zavart a beszéd:
fotó: 444.hu
„Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam”
– mondta a köztársasági elnök magyarországi zsidó vezetők és más meghívottak előtt az Országgyűlés Felsőházában.
Erről beszélt a köztársasági elnök…
Elmondta, hogy április 16-án arra a több százezer zsidó honfitársunkra emlékezünk, „akiket kiszakítottak közülünk”. Megjegyezte, hogy értük, saját magunk és a jövő nemzedékek miatt meg kell fogadnunk, hogy
„soha többé nem engedjük az embertelenség eszméit hazánkban még csak kicsírázni sem”. Szent Istvánra és Deák Ferencre tekintve, emberszeretettel, istenhittel a szívünkben megőrizzük, megújítjuk és növeljük az emberiességet, az embertársaink iránti tiszteletet
– folytatta.
Sulyok Tamás hozzátette, hogy a remény még a legnehezebb időkben is ott van az emberben, majd Radnóti Miklós Majális című versének utolsó strófáját idézte, amely egyrészt szól a reményről, de a szörnyű valósággal történő szembenézésről is. A köztársasági elnök megjegyezte, hogy az emberséghez méltó értelem mondatja velünk, hogy nem reménytelen hinnünk abban, hogy a múlthoz hasonló bűnök nem ismétlődhetnek meg a jövőben. Elmondta, hogy az emlékezéssel a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk, „azt a közösségi felelősséget, amelynek alapján vállaljuk a nemzethez való tartozást”.
Az ember mint olyan: szent. Ez a szentség azt jelenti, hogy semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete fölött
– emelte ki, majd elmondta, hogy a sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel, felelősséggel és elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövőre.
