Orbán Viktor bevallotta, neki is van főnöke és nem a magyar népet nevezte meg – Élőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

Orbán elárulta, felütötte a Chat GPT-t és kiadta a feladatot: írj egy beszédet a gazdasági semlegességről Magyarország miniszterelnöke nevében, legyen harcos, kemény beszéd. És most felolvassa, a Chat GPT mit adott ki. Orbán egy 4-est adott rá. a kormányfő úgy értékelte, ez semmivel nem volt rosszabb, mint egy átlagos Orbán-beszéd. Szerinte a beszédírók és az újságírók állása is veszélyben van…..

Ez vár ránk….

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatja be szerdán a nagy gazdasági tervét. A konferencia címe: Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség. A miniszterelnök a magyar gazdasággal összefüggésben nemrég elmondta, épp átalakulóban van a világgazdaság. A jövő nagy kérdésének tartja, kinek sikerül ehhez jól alkalmazkodnia. Orbán Viktor úgy vélekedett, Magyarország jól érti ezt, tudja, hogy kihez kell alkalmazkodnia,

„megvan a magyarokban az alkalmazkodóképesség”.

Kötcsén arról is beszélt, hogy ki kell maradni a háborúból, nem szabad blokkosodni, a világgazdaság szereplőivel jó kapcsolatokat kell ápolni, ezt mutatja a Magyarországon működő német, amerikai és kínai tőke volumene is. A terv ismertetése azért is időszerű, mert a kormányt az utóbbi évek elhibázott gazdaságpolitikájáért több körben is kritizálta Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök, akit korábban Orbán Viktor meghatározó gazdaságpolitikusnak tartott és a „jobbkezének” nevezett. Az ellenzék, valamint a tavasz óta jelentősen megerősödött TISZA Párt is bírálta már a kormányt: szerintük egyoldalú kínai függésbe kerültünk, ugyanakkor a nagy alrendszerek – oktatás, egészségügy, közlekedés – nem kaptak jelentőségükhöz mérten elég forrást, sőt a kormány reálértéken súlyos milliárdokat vont el ezektől az ágazatoktól.

A bejelentés

A kiemelt alkalmon megjelent több miniszter és gazdasági vezető, többek között Navracsics Tibor területfejlesztési, Bóka János EU-ügyi miniszter. Parragh László,kamarai elnök, Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Kovács Árpád ÁSZ elnök. Orbán bevezetőben elmondta, a magyar uniós elnökségről két dolog is elterelte a figyelmet, a

békemisszió és az árviz, pedig ilyen alkalomra jó ha 10 évente kerül sor.

Először igyekezett definiálni a konferencia címét is adó két fogalmat:

„A versenyképességgel könnyebb dolgom van, könnyebb elképzelni. Mint egy futóverseny, van élboly és vannak lemaradók.

A gazdasági semlegesség egy sokkal nehezebb ügy, egy furcsa jelzős szerkezet.

„Ha a semlegesség szót hallom, az jut eszembe, hogy Ausztria, Svájc, tehát nem gazdasági, hanem geopolitikai értelemben”.

A versenyképességről

Bóka János és csapa arra készül, hogy a magyar soros elnökség keretében november 7-én, vagy 8-án esedékes Európai Politikai Közösség éves találkozóján kötni kellene egy nagy versenyképességi paktumot. Az európai versenyképesség hanyatlásáról nem szokás beszélni az EU-ban, de Orbán szerint a a minapi Draghi-jelentés pont kapóra jön, amely rávilágít a súlyos gondokra. Úgymint:

• A jelentés alapján nagy veszélyként fogalmazta meg, hogy ha nincs összehangolva a zöld átmenet az ipar modernizációjával, akkor „kimegy az ipar Európából”, és munkahelyek szűnnek meg.
• Az európai cégek fele az energiaárakat tekinti a második legnagyobb problémának.
• Emiatt 2030-ig tehát nincs értelme a green dealnek, mert addig a fosszilis üzemanyagok ára határozza meg az európai árszintet – emelte ki.
• Az akkumulátoriparral is foglalkozik a Draghi jelentés, ami „pozitív magyar szempontból”, Ebben lehet áttörés, még ha ebből nem is az európai uniós szereplők profitálhatják a legtöbbet.
• Az európai autóipar azért van válságban, mert iparpolitika nélkül alkalmazzák az éghajlatpolitikát – idéz még a dolgozatból Orbán.

A gazdasági növekedés Ázsiában van

Az európai versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki,. A miniszterelnök szerint erre keletről jön a megoldás. A lényeg, hogy a dinamika, a gazdasági növekedés Ázsiában van.

A Nyugat válasza a blokkosodás a világgazdaság megváltozásához, ami hatalmi blokkok létrejöttét is jelenti, „időnként a vasfüggönyre emlékeztető” vehemenciával

– rögzítette Orbán.

Újra kettévált a világ, két pénzügyi rendszer felé haladunk

Szerinte ez az egész nem más, mint visszatérés a hidegháborús logikához. Ezzel szerinte kettétörik a világgazdaságot. A végső mozgatórugó Keleten az, hogy a dolláralapú elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy keleti rendszert, akkor kettévált világ létre is jön, két pénzügyi rendszer létezik majd.

Válaszok, amikkel vitatkozik a magyar kormány

• Az egyik álláspont erre az, hogy transzatlanti gazdasági rendszerbe tagozódjon be Európa, és így a most még versenyelőnnyel rendelkező Egyesült Államok alá történjen a betagozódás.
• A másik válasz az, amit Emmanuel Macron francia elnök szorgalmaz: stratégiai autonómia szükséges. Ez még szimpatikus is lehetne a magyar kormánynak, de mivel ezt összekötik a föderális Európa koncepcióval, így ez nem fog működni.

A föderális Európa koncepció kapcsán Orbán leszögezte:

„lehetetlen, fából vaskarika, vesztésre is áll a migráció álláspont a politikában”

Orbán megoldása

Ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy. Erről tabu beszélni, de ezt a tabut le kell dönteni. Új világ van, a huszadik századot nem lehet életre kelteni. Új gazdaságpolitika kell, a gazdasági semlegesség

– szögezte le. Lényege, hogy ha ketté is választják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan érintkezési pontok, ahol a különböző világgazdasági rendszerek, hiába távolodnak egymástól, mégis csak találkoznak valahol.

Magyarország pont olyan helyen van, ahol találkozhatnak.

Az alapelvek:

• Mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk. (…) Azzal üzletelünk, akivel a legjobban megéri üzletelni”. A gazdasági szempontokat, versenyképességet semmi sem írhatja felül
• „Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk”. Szerinte ez evidencia lenne, de az EU-ban és Amerikában árukapcsolások vannak. Utalt az EU-pénzek ügyére, ami „darázsfészek”, az EU-pénzek egy része elérhető, a másik része nem.
• „Minden égtáj felé tájékozódni kell”. Szerinte a tájékozódás orientációja, a modernitás követelménye már nemcsak a Nyugat privilégiuma.

Mi jelet ez a gyakorlatban?

• Finanszírozási semlegesség: nem lehet csak a nyugati hitelpiacokról forrásokat bevonni, meg kell jelenni a londoni, a japán, a kínai, és arab piacokon is. Jelezte: az első lépéseket, a katari és a kínai hitelkapcsolatokkal már ki is építettük.
• Beruházási semlegesség: nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások közül.
• Piaci semlegesség: annak adunk el, aki megveszi és amíg lehet, addig a piaci mozgásteret maximálisan ki kell használni. Megemlítette a szerb példát: az EU-hoz akarnak csatlakozni, de aláírtak egy szabadkereskedelmi megállapodást Kínával 15 ezer árucikkre.
• Technológiai semlegesség: Itt nem a Huawei-ről beszélt, hanem Paksra is kell gondolni. Szerinte téves, hogy ez egy orosz beruházás, interkontinentális beruházás, sok amerikai, német cég is részt vesz benne.

Ezt követően a gazdasági semlegesség szövegébe ágyazva újra elismételte a már bejelentett gazdaságpolitikai terveket. Állítása szerint ezek formálódóban vannak, de igy állnak össze a keretek:

Növekedés: az EU beragad a 0-3 százalékos növekedés közé, ha nem történik radikális gazdaságpolitikai fordulat.

„Ez nekünk kevés.” Nekünk a 3-6 százalék közötti tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk. A következő évben meg tudjuk tenni az első lépést, „bizonytalanságok persze vannak”, de be tudunk ebbe a sávba lépni 2025-ben, ott tudunk maradni ’26-ban is, majd megcélozzuk a sáv felső részét”.

Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba. Megfigyelése szerint, aki 90%-os GDP-arányos adósságrátát elér, az már nem tud visszafordulni. Ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy ne is jusson el ide, hiszen a Covid utáni adósságugrás ismét „leküzdöttük magunkat” a 70% körüli szintre. (Az EU-s standard 60 százalék, ennek Magyarország jóval felette van)

• Külső tőke kell továbbra is.
• Folyamatos vállalkozói adócsökkentés
• Tőkejuttatási program: a kkv-k számára kell biztosítani 2025-ben
• Családok támogatása: jövőre megduplázzák a családi adókedvezményt.
• Munkáshitel: fiataloknak egyfajta hiteltámogatást kell adni.
• Digitalizáció: a technológiai fejlődéssel lépést kell tartani
• Mindennek pedig meg kell jelennie a 2025-ös költségvetésben

Forrás