Connect with us

Kerítésen túl

574 képviselőből 331-en támogatták a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt – Megbukott a francia kormány

Shein, az igazi: bármely bolt Magyarországon, amely azt állítja, hogy Shein üzlet, nincs kapcsolatban a cégünkkel
Megosztás

Az 574 francia parlamenti képviselőből 331-en támogatták a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, és így megbuktatták Michel Barnier miniszterelnököt és kisebbségi koalíciós kormányát, írja a France24. Ehhez elég lett volna egyszerű többség is, ami 288 szavazatot jelent, de ezt a képviselők túlteljesítették.

1962 és Georges Pompidou kabinetje óta nem volt olyan francia kormány, amely bizalmi szavazást vesztett volna

A kormánybuktató hangulat azután állt elő, hogy az Emmanuel Macron elnök által kinevezett, a nemzetgyűlési képviselők többségének támogatását nem élvező konzervatív miniszterelnök közölte:

ha kell, a parlamenti jóváhagyása nélkül is keresztülviszi a jövő évi költségvetést, amely a közkiadások csökkentését és az adóterhek emelését írja elő.

A gazdasági nehézségektől szenvedő ország így kormány és költségvetés nélkül vághat neki a jövő évnek. A baloldali pártok szövetsége által benyújtott bizalmatlansági indítványt a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselői támogatták.

Barniernek a döntés értelmében le kell mondania miniszterelnöki tisztségéről

Ő a szavazás előtt arra figyelmeztetett, hogy Franciaország „az ismeretlenbe zuhan”. A kormány megbuktatásával Macron elnök két elnöki ciklusának legsúlyosabb politikai válságával néz szembe, írja a Guradian. Bizonytalanság uralkodik a 2025-ös költségvetés kapcsán, mivel Franciaországnak egyre növekvő államháztartási hiánnyal kell szembenéznie, és az is hatalmas kérdés, hogy Macron kit fog ezek után kinevezni miniszterelnöknek.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Háttér

2023-ban a német melletti másik nagy európai gazdaságban volt az egyik legnagyobb a költségvetési hiány, tehát a kiadások és az adóbevételek közötti különbség az unióban.

A GDP 5,5 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal épphogy lemaradtak a dobogóról: csak Románia (6,6 százalék), Magyarország (6,7 százalék) és Olaszország (7,4 százalék) teljesített rosszabbul.

Franciaországban hagyományosan többet költ az állam, mint a hasonló méretű gazdaságokban: a közszféra kiadásai a GDP 58 százalékát teszik ki – összehasonlításképp ez az arány Németországban 49, Nagy-Britanniában 44, az Egyesült Államokban pedig 36 százalék. Ráadásul az előrejelzések szerint a francia deficit az idén még tovább, 6,1 százalékára emelkedik, ez pedig még feljebb tolja az államadósságot, amely már most a harmadik legnagyobb az EU-ban.

Az idei évre várt hiány kétszerese az euróövezetben megengedett maximális értéknek, ami miatt túlzottdeficit-eljárást javasolt velük – és még hat másik országgal, köztük Magyarországgal – szemben az Európa Bizottság.

A három nagy hitelminősítő közül kettő is leminősítette Franciaországot: legutóbb az idén nyáron az S&P tette meg mindezt, amit azzal indokolt, hogy a következő években tovább emelkedhet a GDP-arányos államadósság az országban. Azt a francia kormány is elismerte, hogy 2027-ig nem érik el az unió által javasolt 3 százalékos hiánycélt, de elemzők szerint még ez a céldátum is túlontúl optimistának tűnik, és inkább 2029 látszik reálisnak. A befektetők aggodalmát jelzi, hogy a francia államadósság kockázati felára az euróválság óta, 12 éve nem volt ilyen magas. Év végére a Macron által kinevezett új kormány szigorú megszorító intézkedésre szánta el magát:

a 2025-ös költségtervben a nemzeti össztermék 2 százalékára rúgó, 60 milliárd eurós kiigazítással korrigálnák a hiányt, megnyugtatva az uniót és a piacokat.

Az összeg kétharmada kiadáscsökkentésből, egyharmada adóemelésből áll össze. A büdzsé egy részét a konzervatív többségű szenátus már elfogadta. A bökkenő az, hogy a nyári előrehozott választás után felállt új nemzetgyűlésben, a törvényhozás alsóházában a Macron-párti erők kisebbségben vannak. Az elnököt támogató centrista, jobboldali, liberális pártoknak, a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldalnak és a zöld-baloldali blokknak durván hasonló súlya van, többsége egyik tábornak sincs az 577 fős testületben. (forrás)

Szerző